A MAGYAR NÉPI HÍMZÉSMINTA GYŰJTEMÉNY

A+ / a-

Megjelenítve: 221 - 240. Összesen: 514 darab.

<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>

>




körösztirha minta 8.
A minta megnevezése: körösztirha minta 8.
Néprajzi leírás: Az irhás subánál a bőrök összevarrása egyúttal a suba díszítésére is szolgál. Két oldalán van egy-egy tányér, itt a kivarrás szőrös bőrön történik. A tányér alsó, rendes darabból összetoldott részének eltakarására szolgál a körösztirha, a tányér felső összevarrásának eltakarására szolgál a vállkarika. A kisfiók belső szélének varrását szálirhák takarják, ezek a subabőrök összevarrását is fedik. A kisfiók félkör alakú oldalait rozmaringnak nevezett kivarrással takarják el. A tányért rendesen egy fölfelé álló levélcsoport díszíti, melynek felső részén több rózsaszínű rózsa vagy tulipán helyezkedik el. Hasonlóképp mindkét oldalán váltakozva rózsák és tulipánok nyúlnak ki, melyek ibolyákban vagy kisebb szemes rózsákban végződnek, az egészet pedig sasköröm vagy pöttyös díszítés veszi körül. Az egyes virágok végződésénél és a tányér alsó részénél sujtásos díszítés található. A körösztirha díszítése rendesen a központból induló, két végén nagyobb tulipánban vagy rózsában végződő rozmaring, alulról és felülről váltakozó színű ibolyákkal vagy rózsákkal, melyet sasköröm vagy rózsa vesz körül. A suba alsó szélén a szegőirhára vagy rozmaring vagy kalász díszítés jön, fölötte sasköröm vagy pöttyös díszítés. A kecskeméti irhás subák díszítése nagy általánosságban egységes mintájú és színű. Kivarrásukhoz sötétzöld, világoszöld, bordó, meggyszín, rózsaszín, sötétkék, világoskék, sárga és fekete selymet használtak. A 19. század végétől a selymet berliner fonallal pótolták. Ha a suba kivarrásában túlnyomó volt a vörös szín, akkor azt kálomisták (reformátusok) viselték, ha a kék és sárga színek domináltak, úgy pápisták (katolikusok) hordták.
Lelőhely: KecskemétLeltári szám: 2012.8.1./22.
Alkotó: Fekete ErzsébetHasználat helye: a suba körösztirháján
Alapanyag: kapcavászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: zöld 8120 bordó 3912 rózsaszín ekrü 9215
Öltés technika: lapos öltésMéret: m=6 sz=3,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A kecskeméti suba hímzésének feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




bimbós sorminta
A minta megnevezése: bimbós sorminta
Néprajzi leírás: Az irhás subánál a bőrök összevarrása egyúttal a suba díszítésére is szolgál. Két oldalán van egy-egy tányér, itt a kivarrás szőrös bőrön történik. A tányér alsó, rendes darabból összetoldott részének eltakarására szolgál a körösztirha, a tányér felső összevarrásának eltakarására szolgál a vállkarika. A kisfiók belső szélének varrását szálirhák takarják, ezek a subabőrök összevarrását is fedik. A kisfiók félkör alakú oldalait rozmaringnak nevezett kivarrással takarják el. A tányért rendesen egy fölfelé álló levélcsoport díszíti, melynek felső részén több rózsaszínű rózsa vagy tulipán helyezkedik el. Hasonlóképp mindkét oldalán váltakozva rózsák és tulipánok nyúlnak ki, melyek ibolyákban vagy kisebb szemes rózsákban végződnek, az egészet pedig sasköröm vagy pöttyös díszítés veszi körül. Az egyes virágok végződésénél és a tányér alsó részénél sujtásos díszítés található. A körösztirha díszítése rendesen a központból induló, két végén nagyobb tulipánban vagy rózsában végződő rozmaring, alulról és felülről váltakozó színű ibolyákkal vagy rózsákkal, melyet sasköröm vagy rózsa vesz körül. A suba alsó szélén a szegőirhára vagy rozmaring vagy kalász díszítés jön, fölötte sasköröm vagy pöttyös díszítés. A kecskeméti irhás subák díszítése nagy általánosságban egységes mintájú és színű. Kivarrásukhoz sötétzöld, világoszöld, bordó, meggyszín, rózsaszín, sötétkék, világoskék, sárga és fekete selymet használtak. A 19. század végétől a selymet berliner fonallal pótolták. Ha a suba kivarrásában túlnyomó volt a vörös szín, akkor azt kálomisták (reformátusok) viselték, ha a kék és sárga színek domináltak, úgy pápisták (katolikusok) hordták.
Lelőhely: KecskemétLeltári szám: 2012.8.1./23.
Alkotó: Fekete ErzsébetHasználat helye: a suba teljes hímzett felületén jellemző minta
Alapanyag: kapcavászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: zöld 8120 bordó 3912 ekrü 9215
Öltés technika: lapos öltésMéret: m=1
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A kecskeméti suba hímzésének feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




bimbós sorminta
A minta megnevezése: bimbós sorminta
Néprajzi leírás: Az irhás subánál a bőrök összevarrása egyúttal a suba díszítésére is szolgál. Két oldalán van egy-egy tányér, itt a kivarrás szőrös bőrön történik. A tányér alsó, rendes darabból összetoldott részének eltakarására szolgál a körösztirha, a tányér felső összevarrásának eltakarására szolgál a vállkarika. A kisfiók belső szélének varrását szálirhák takarják, ezek a subabőrök összevarrását is fedik. A kisfiók félkör alakú oldalait rozmaringnak nevezett kivarrással takarják el. A tányért rendesen egy fölfelé álló levélcsoport díszíti, melynek felső részén több rózsaszínű rózsa vagy tulipán helyezkedik el. Hasonlóképp mindkét oldalán váltakozva rózsák és tulipánok nyúlnak ki, melyek ibolyákban vagy kisebb szemes rózsákban végződnek, az egészet pedig sasköröm vagy pöttyös díszítés veszi körül. Az egyes virágok végződésénél és a tányér alsó részénél sujtásos díszítés található. A körösztirha díszítése rendesen a központból induló, két végén nagyobb tulipánban vagy rózsában végződő rozmaring, alulról és felülről váltakozó színű ibolyákkal vagy rózsákkal, melyet sasköröm vagy rózsa vesz körül. A suba alsó szélén a szegőirhára vagy rozmaring vagy kalász díszítés jön, fölötte sasköröm vagy pöttyös díszítés. A kecskeméti irhás subák díszítése nagy általánosságban egységes mintájú és színű. Kivarrásukhoz sötétzöld, világoszöld, bordó, meggyszín, rózsaszín, sötétkék, világoskék, sárga és fekete selymet használtak. A 19. század végétől a selymet berliner fonallal pótolták. Ha a suba kivarrásában túlnyomó volt a vörös szín, akkor azt kálomisták (reformátusok) viselték, ha a kék és sárga színek domináltak, úgy pápisták (katolikusok) hordták.
Lelőhely: KecskemétLeltári szám: 2012.8.1./24.
Alkotó: Fekete ErzsébetHasználat helye: a suba teljes hímzett felületén jellemző minta
Alapanyag: kapcavászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: zöld 8120 rózsaszín ekrü 9215
Öltés technika: lapos öltésMéret: m=1
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A kecskeméti suba hímzésének feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




bimbós sorminta
A minta megnevezése: bimbós sorminta
Néprajzi leírás: Az irhás subánál a bőrök összevarrása egyúttal a suba díszítésére is szolgál. Két oldalán van egy-egy tányér, itt a kivarrás szőrös bőrön történik. A tányér alsó, rendes darabból összetoldott részének eltakarására szolgál a körösztirha, a tányér felső összevarrásának eltakarására szolgál a vállkarika. A kisfiók belső szélének varrását szálirhák takarják, ezek a subabőrök összevarrását is fedik. A kisfiók félkör alakú oldalait rozmaringnak nevezett kivarrással takarják el. A tányért rendesen egy fölfelé álló levélcsoport díszíti, melynek felső részén több rózsaszínű rózsa vagy tulipán helyezkedik el. Hasonlóképp mindkét oldalán váltakozva rózsák és tulipánok nyúlnak ki, melyek ibolyákban vagy kisebb szemes rózsákban végződnek, az egészet pedig sasköröm vagy pöttyös díszítés veszi körül. Az egyes virágok végződésénél és a tányér alsó részénél sujtásos díszítés található. A körösztirha díszítése rendesen a központból induló, két végén nagyobb tulipánban vagy rózsában végződő rozmaring, alulról és felülről váltakozó színű ibolyákkal vagy rózsákkal, melyet sasköröm vagy rózsa vesz körül. A suba alsó szélén a szegőirhára vagy rozmaring vagy kalász díszítés jön, fölötte sasköröm vagy pöttyös díszítés. A kecskeméti irhás subák díszítése nagy általánosságban egységes mintájú és színű. Kivarrásukhoz sötétzöld, világoszöld, bordó, meggyszín, rózsaszín, sötétkék, világoskék, sárga és fekete selymet használtak. A 19. század végétől a selymet berliner fonallal pótolták. Ha a suba kivarrásában túlnyomó volt a vörös szín, akkor azt kálomisták (reformátusok) viselték, ha a kék és sárga színek domináltak, úgy pápisták (katolikusok) hordták.
Lelőhely: KecskemétLeltári szám: 2012.8.1./25.
Alkotó: Fekete ErzsébetHasználat helye: a suba teljes hímzett felületén jellemző minta
Alapanyag: kapcavászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: zöld 8120 kék 5221 ekrü 9215
Öltés technika: lapos öltésMéret: m=1
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A kecskeméti suba hímzésének feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




elejeirha minta
A minta megnevezése: elejeirha minta
Néprajzi leírás: Az irhás subánál a bőrök összevarrása egyúttal a suba díszítésére is szolgál. Két oldalán van egy-egy tányér, itt a kivarrás szőrös bőrön történik. A tányér alsó, rendes darabból összetoldott részének eltakarására szolgál a körösztirha, a tányér felső összevarrásának eltakarására szolgál a vállkarika. A kisfiók belső szélének varrását szálirhák takarják, ezek a subabőrök összevarrását is fedik. A kisfiók félkör alakú oldalait rozmaringnak nevezett kivarrással takarják el. A tányért rendesen egy fölfelé álló levélcsoport díszíti, melynek felső részén több rózsaszínű rózsa vagy tulipán helyezkedik el. Hasonlóképp mindkét oldalán váltakozva rózsák és tulipánok nyúlnak ki, melyek ibolyákban vagy kisebb szemes rózsákban végződnek, az egészet pedig sasköröm vagy pöttyös díszítés veszi körül. Az egyes virágok végződésénél és a tányér alsó részénél sujtásos díszítés található. A körösztirha díszítése rendesen a központból induló, két végén nagyobb tulipánban vagy rózsában végződő rozmaring, alulról és felülről váltakozó színű ibolyákkal vagy rózsákkal, melyet sasköröm vagy rózsa vesz körül. A suba alsó szélén a szegőirhára vagy rozmaring vagy kalász díszítés jön, fölötte sasköröm vagy pöttyös díszítés. A kecskeméti irhás subák díszítése nagy általánosságban egységes mintájú és színű. Kivarrásukhoz sötétzöld, világoszöld, bordó, meggyszín, rózsaszín, sötétkék, világoskék, sárga és fekete selymet használtak. A 19. század végétől a selymet berliner fonallal pótolták. Ha a suba kivarrásában túlnyomó volt a vörös szín, akkor azt kálomisták (reformátusok) viselték, ha a kék és sárga színek domináltak, úgy pápisták (katolikusok) hordták.
Lelőhely: KecskemétLeltári szám: 2012.8.1./26.
Alkotó: Fekete ErzsébetHasználat helye: a suba elejeirháján
Alapanyag: kapcavászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: zöld 8120 bordó 3912 rózsaszín kék 5221 ekrü 9215
Öltés technika: lapos öltés, szalag öltés, száröltésMéret: m=10,5 sz=8,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A kecskeméti suba hímzésének feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




elejeirha minta variáció
A minta megnevezése: elejeirha minta variáció
Néprajzi leírás: Az irhás subánál a bőrök összevarrása egyúttal a suba díszítésére is szolgál. Két oldalán van egy-egy tányér, itt a kivarrás szőrös bőrön történik. A tányér alsó, rendes darabból összetoldott részének eltakarására szolgál a körösztirha, a tányér felső összevarrásának eltakarására szolgál a vállkarika. A kisfiók belső szélének varrását szálirhák takarják, ezek a subabőrök összevarrását is fedik. A kisfiók félkör alakú oldalait rozmaringnak nevezett kivarrással takarják el. A tányért rendesen egy fölfelé álló levélcsoport díszíti, melynek felső részén több rózsaszínű rózsa vagy tulipán helyezkedik el. Hasonlóképp mindkét oldalán váltakozva rózsák és tulipánok nyúlnak ki, melyek ibolyákban vagy kisebb szemes rózsákban végződnek, az egészet pedig sasköröm vagy pöttyös díszítés veszi körül. Az egyes virágok végződésénél és a tányér alsó részénél sujtásos díszítés található. A körösztirha díszítése rendesen a központból induló, két végén nagyobb tulipánban vagy rózsában végződő rozmaring, alulról és felülről váltakozó színű ibolyákkal vagy rózsákkal, melyet sasköröm vagy rózsa vesz körül. A suba alsó szélén a szegőirhára vagy rozmaring vagy kalász díszítés jön, fölötte sasköröm vagy pöttyös díszítés. A kecskeméti irhás subák díszítése nagy általánosságban egységes mintájú és színű. Kivarrásukhoz sötétzöld, világoszöld, bordó, meggyszín, rózsaszín, sötétkék, világoskék, sárga és fekete selymet használtak. A 19. század végétől a selymet berliner fonallal pótolták. Ha a suba kivarrásában túlnyomó volt a vörös szín, akkor azt kálomisták (reformátusok) viselték, ha a kék és sárga színek domináltak, úgy pápisták (katolikusok) hordták.
Lelőhely: KecskemétLeltári szám: 2012.8.1./27.
Alkotó: Fekete ErzsébetHasználat helye: a suba elejeirháján
Alapanyag: kapcavászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: zöld 8120 bordó 3912 rózsaszín kék 5221 ekrü 9215
Öltés technika: lapos öltés, szalag öltés, száröltésMéret: m=9 sz=6,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A kecskeméti suba hímzésének feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles, pöttyös szegő sordísz
A minta megnevezése: leveles, pöttyös szegő sordísz
Néprajzi leírás: Az irhás subánál a bőrök összevarrása egyúttal a suba díszítésére is szolgál. Két oldalán van egy-egy tányér, itt a kivarrás szőrös bőrön történik. A tányér alsó, rendes darabból összetoldott részének eltakarására szolgál a körösztirha, a tányér felső összevarrásának eltakarására szolgál a vállkarika. A kisfiók belső szélének varrását szálirhák takarják, ezek a subabőrök összevarrását is fedik. A kisfiók félkör alakú oldalait rozmaringnak nevezett kivarrással takarják el. A tányért rendesen egy fölfelé álló levélcsoport díszíti, melynek felső részén több rózsaszínű rózsa vagy tulipán helyezkedik el. Hasonlóképp mindkét oldalán váltakozva rózsák és tulipánok nyúlnak ki, melyek ibolyákban vagy kisebb szemes rózsákban végződnek, az egészet pedig sasköröm vagy pöttyös díszítés veszi körül. Az egyes virágok végződésénél és a tányér alsó részénél sujtásos díszítés található. A körösztirha díszítése rendesen a központból induló, két végén nagyobb tulipánban vagy rózsában végződő rozmaring, alulról és felülről váltakozó színű ibolyákkal vagy rózsákkal, melyet sasköröm vagy rózsa vesz körül. A suba alsó szélén a szegőirhára vagy rozmaring vagy kalász díszítés jön, fölötte sasköröm vagy pöttyös díszítés. A kecskeméti irhás subák díszítése nagy általánosságban egységes mintájú és színű. Kivarrásukhoz sötétzöld, világoszöld, bordó, meggyszín, rózsaszín, sötétkék, világoskék, sárga és fekete selymet használtak. A 19. század végétől a selymet berliner fonallal pótolták. Ha a suba kivarrásában túlnyomó volt a vörös szín, akkor azt kálomisták (reformátusok) viselték, ha a kék és sárga színek domináltak, úgy pápisták (katolikusok) hordták.
Lelőhely: KecskemétLeltári szám: 2012.8.1./28.
Alkotó: Fekete ErzsébetHasználat helye: a suba bőrtoldásai mentén
Alapanyag: kapcavászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: zöld 8120 bordó 3912
Öltés technika: lapos öltésMéret: m=1,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A kecskeméti suba hímzésének feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Szíves, leveles minta
A minta megnevezése: Szíves, leveles minta
Néprajzi leírás: Harta részben németek által lakott település. Eredetileg a házi kendervászonra hímeztek gyapjú- később pamut fonallal, keresztszemes technikával. Elsősorban dísztörölközők, falvédők, terítők és ágyi ruhák maradtak meg. Mintáik változatosak, gyakori a cserépből induló és az elszórt indás virágminta, de szerették az alakos mintákat is (kakas, kutya, szarvas, ember). A készítő nevét, vagy monogrammját és az évszámot minden esetben ráhímezték a darabra.
Lelőhely: HartaLeltári szám: 2012.9.1./1.
Alkotó: Lázár ZsuzsaHasználat helye: terítő
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: kék, piros
Öltés technika: keresztszemesMéret: m=10
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A hartai hímzés feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




sorminta 1.
A minta megnevezése: sorminta 1.
Néprajzi leírás: Harta részben németek által lakott település. Eredetileg a házi kendervászonra hímeztek gyapjú- később pamut fonallal, keresztszemes technikával. Elsősorban dísztörölközők, falvédők, terítők és ágyi ruhák maradtak meg. Mintáik változatosak, gyakori a cserépből induló és az elszórt indás virágminta, de szerették az alakos mintákat is (kakas, kutya, szarvas, ember). A készítő nevét, vagy monogrammját és az évszámot minden esetben ráhímezték a darabra.
Lelőhely: HartaLeltári szám: 2012.9.1./2.
Alkotó: Lázár ZsuzsaHasználat helye: terítő
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: kék, fekete, sárga, piros
Öltés technika: keresztszemesMéret: m=2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A hartai hímzés feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




sorminta 2
A minta megnevezése: sorminta 2
Néprajzi leírás: Harta részben németek által lakott település. Eredetileg a házi kendervászonra hímeztek gyapjú- később pamut fonallal, keresztszemes technikával. Elsősorban dísztörölközők, falvédők, terítők és ágyi ruhák maradtak meg. Mintáik változatosak, gyakori a cserépből induló és az elszórt indás virágminta, de szerették az alakos mintákat is (kakas, kutya, szarvas, ember). A készítő nevét, vagy monogrammját és az évszámot minden esetben ráhímezték a darabra.
Lelőhely: HartaLeltári szám: 2012.9.1./3.
Alkotó: Lázár ZsuzsaHasználat helye: dísztörölköző
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: kék, fekete
Öltés technika: keresztszemesMéret: m=4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A hartai hímzés feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




sorminta 3 (kutyás)
A minta megnevezése: sorminta 3 (kutyás)
Néprajzi leírás: Harta részben németek által lakott település. Eredetileg a házi kendervászonra hímeztek gyapjú- később pamut fonallal, keresztszemes technikával. Elsősorban dísztörölközők, falvédők, terítők és ágyi ruhák maradtak meg. Mintáik változatosak, gyakori a cserépből induló és az elszórt indás virágminta, de szerették az alakos mintákat is (kakas, kutya, szarvas, ember).A készítő nevét, vagy monogramját és az évszámot minden esetben ráhímezték a darabra.
Lelőhely: HartaLeltári szám: 2012.9.1./4
Alkotó: Használat helye: terítő, dísztörölköző
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: kék, piros
Öltés technika: keresztszemesMéret:
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A hartai hímzés feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




sorminta 4
A minta megnevezése: sorminta 4
Néprajzi leírás: Harta részben németek által lakott település. Eredetileg a házi kendervászonra hímeztek gyapjú- később pamut fonallal, keresztszemes technikával. Elsősorban dísztörölközők, falvédők, terítők és ágyi ruhák maradtak meg. Mintáik változatosak, gyakori a cserépből induló és az elszórt indás virágminta, de szerették az alakos mintákat is (kakas, kutya, szarvas, ember).A készítő nevét, vagy monogramját és az évszámot minden esetben ráhímezték a darabra.
Lelőhely: HartaLeltári szám: 2012.9.1./5
Alkotó: Használat helye: terítő, dísztörölköző
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: kék, piros
Öltés technika: keresztszemesMéret:
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A hartai hímzés feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




sorminta 5
A minta megnevezése: sorminta 5
Néprajzi leírás: Harta részben németek által lakott település. Eredetileg a házi kendervászonra hímeztek gyapjú- később pamut fonallal, keresztszemes technikával. Elsősorban dísztörölközők, falvédők, terítők és ágyi ruhák maradtak meg. Mintáik változatosak, gyakori a cserépből induló és az elszórt indás virágminta, de szerették az alakos mintákat is (kakas, kutya, szarvas, ember).A készítő nevét, vagy monogramját és az évszámot minden esetben ráhímezték a darabra.
Lelőhely: HartaLeltári szám: 2012.9.1./6
Alkotó: Használat helye: terítő, dísztörölköző
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: kék, piros
Öltés technika: keresztszemesMéret:
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A hartai hímzés feldolgozása. Kecskemét, 2004.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




anyagösszetoldás
A minta megnevezése: anyagösszetoldás
Néprajzi leírás: A házi szőttes anyagból készült alsószoknyán (pöndő vagy pendely) a vászonszélek összeillesztésénél használt csipkeszerű díszítési technika volt jellemző a sárközben található Bátán. A néprajzi szakirodalom tűzött csipkék közé sorolja. A pöndőkötést az alsószoknya hasítékának alsó végén, a háromszög alján kezdték keresztbe vízszintesen, s úgy haladtak fölfelé, egyre keskenyedve. Az összeillesztendő vászonszéleket különböző szélmegoldásokkal dolgozták össze. A fonal anyaga régen kender vagy len volt, többnyire az anyag saját szálával varrták. Ma arra kell törekedni, hogy az anyaggal azonos színű legyen a fonal.
Lelőhely: BátaLeltári szám: 2012.10.1./1.
Alkotó: Dr. Varga FerencnéHasználat helye: alsószoknya (pöndő)
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: anyaggal egyező szín
Öltés technika: befűzésMéret: m=0,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Dr. Németh Pálné (szerk.):
Mintagyűjtemény Tolna megye hímzéseiből. Báta. Bátai pöndőkötés. Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ 1988.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




anyagösszetoldás
A minta megnevezése: anyagösszetoldás
Néprajzi leírás: A házi szőttes anyagból készült alsószoknyán (pöndő vagy pendely) a vászonszélek összeillesztésénél használt csipkeszerű díszítési technika volt jellemző a sárközben található Bátán. A néprajzi szakirodalom tűzött csipkék közé sorolja. A pöndőkötést az alsószoknya hasítékának alsó végén, a háromszög alján kezdték keresztbe vízszintesen, s úgy haladtak fölfelé, egyre keskenyedve. Az összeillesztendő vászonszéleket különböző szélmegoldásokkal dolgozták össze. A fonal anyaga régen kender vagy len volt, többnyire az anyag saját szálával varrták. Ma arra kell törekedni, hogy az anyaggal azonos színű legyen a fonal.
Lelőhely: BátaLeltári szám: 2012.10.1./2.
Alkotó: Dr. Varga FerencnéHasználat helye: alsószoknya (pöndő)
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: anyaggal egyező szín
Öltés technika: befűzésMéret: m=0,4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Dr. Németh Pálné (szerk.):
Mintagyűjtemény Tolna megye hímzéseiből. Báta. Bátai pöndőkötés. Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ 1988.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




anyagösszetoldás
A minta megnevezése: anyagösszetoldás
Néprajzi leírás: A házi szőttes anyagból készült alsószoknyán (pöndő vagy pendely) a vászonszélek összeillesztésénél használt csipkeszerű díszítési technika volt jellemző a sárközben található Bátán. A néprajzi szakirodalom tűzött csipkék közé sorolja. A pöndőkötést az alsószoknya hasítékának alsó végén, a háromszög alján kezdték keresztbe vízszintesen, s úgy haladtak fölfelé, egyre keskenyedve. Az összeillesztendő vászonszéleket különböző szélmegoldásokkal dolgozták össze. A fonal anyaga régen kender vagy len volt, többnyire az anyag saját szálával varrták. Ma arra kell törekedni, hogy az anyaggal azonos színű legyen a fonal.
Lelőhely: BátaLeltári szám: 2012.10.1./3.
Alkotó: Dr. Varga FerencnéHasználat helye: alsószoknya (pöndő)
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: anyaggal egyező szín
Öltés technika: befűzésMéret: m=0,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Dr. Németh Pálné (szerk.):
Mintagyűjtemény Tolna megye hímzéseiből. Báta. Bátai pöndőkötés. Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ 1988.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




anyagösszetoldás
A minta megnevezése: anyagösszetoldás
Néprajzi leírás: A házi szőttes anyagból készült alsószoknyán (pöndő vagy pendely) a vászonszélek összeillesztésénél használt csipkeszerű díszítési technika volt jellemző a sárközben található Bátán. A néprajzi szakirodalom tűzött csipkék közé sorolja. A pöndőkötést az alsószoknya hasítékának alsó végén, a háromszög alján kezdték keresztbe vízszintesen, s úgy haladtak fölfelé, egyre keskenyedve. Az összeillesztendő vászonszéleket különböző szélmegoldásokkal dolgozták össze. A fonal anyaga régen kender vagy len volt, többnyire az anyag saját szálával varrták. Ma arra kell törekedni, hogy az anyaggal azonos színű legyen a fonal.
Lelőhely: BátaLeltári szám: 2012.10.1./4.
Alkotó: Dr. Varga FerencnéHasználat helye: alsószoknya (pöndő)
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: anyaggal egyező szín
Öltés technika: befűzésMéret: m=0,4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Dr. Németh Pálné (szerk.):
Mintagyűjtemény Tolna megye hímzéseiből. Báta. Bátai pöndőkötés. Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ 1988.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




vízfolyás
A minta megnevezése: vízfolyás
Néprajzi leírás: A házi szőttes anyagból készült alsószoknyán (pöndő vagy pendely) a vászonszélek összeillesztésénél használt csipkeszerű díszítési technika volt jellemző a sárközben található Bátán. A néprajzi szakirodalom tűzött csipkék közé sorolja. A pöndőkötést az alsószoknya hasítékának alsó végén, a háromszög alján kezdték keresztbe vízszintesen, s úgy haladtak fölfelé, egyre keskenyedve. Az összeillesztendő vászonszéleket különböző szélmegoldásokkal dolgozták össze. A fonal anyaga régen kender vagy len volt, többnyire az anyag saját szálával varrták. Ma arra kell törekedni, hogy az anyaggal azonos színű legyen a fonal.
Lelőhely: BátaLeltári szám: 2012.10.1./5.
Alkotó: Dr. Varga FerencnéHasználat helye: alsószoknya (pöndő)
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: anyaggal egyező szín
Öltés technika: pöndőkötés: hurkolt - varrott csipkeMéret: m=4,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő: Dr. Németh Pálné
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Dr. Németh Pálné (szerk.):
Mintagyűjtemény Tolna megye hímzéseiből. Báta. Bátai pöndőkötés. Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ 1988.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




tölgyfalevél
A minta megnevezése: tölgyfalevél
Néprajzi leírás: A házi szőttes anyagból készült alsószoknyán (pöndő vagy pendely) a vászonszélek összeillesztésénél használt csipkeszerű díszítési technika volt jellemző a sárközben található Bátán. A néprajzi szakirodalom tűzött csipkék közé sorolja. A pöndőkötést az alsószoknya hasítékának alsó végén, a háromszög alján kezdték keresztbe vízszintesen, s úgy haladtak fölfelé, egyre keskenyedve. Az összeillesztendő vászonszéleket különböző szélmegoldásokkal dolgozták össze. A fonal anyaga régen kender vagy len volt, többnyire az anyag saját szálával varrták. Ma arra kell törekedni, hogy az anyaggal azonos színű legyen a fonal.
Lelőhely: BátaLeltári szám: 2012.10.1./6.
Alkotó: Dr. Varga FerencnéHasználat helye: alsószoknya (pöndő)
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: anyaggal egyező szín
Öltés technika: pöndőkötés: hurkolt - varrott csipkeMéret: m=6,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő: Dr. Németh Pálné
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Dr. Németh Pálné (szerk.):
Mintagyűjtemény Tolna megye hímzéseiből. Báta. Bátai pöndőkötés. Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ 1988.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




halas
A minta megnevezése: halas
Néprajzi leírás: A házi szőttes anyagból készült alsószoknyán (pöndő vagy pendely) a vászonszélek összeillesztésénél használt csipkeszerű díszítési technika volt jellemző a sárközben található Bátán. A néprajzi szakirodalom tűzött csipkék közé sorolja. A pöndőkötést az alsószoknya hasítékának alsó végén, a háromszög alján kezdték keresztbe vízszintesen, s úgy haladtak fölfelé, egyre keskenyedve. Az összeillesztendő vászonszéleket különböző szélmegoldásokkal dolgozták össze. A fonal anyaga régen kender vagy len volt, többnyire az anyag saját szálával varrták. Ma arra kell törekedni, hogy az anyaggal azonos színű legyen a fonal.
Lelőhely: BátaLeltári szám: 2012.10.1./7.
Alkotó: Dr. Varga FerencnéHasználat helye: alsószoknya (pöndő)
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: perléMinta színállása: anyaggal egyező szín
Öltés technika: pöndőkötés: hurkolt - varrott csipkeMéret: m=5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő: Dr. Németh Pálné
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Dr. Németh Pálné (szerk.):
Mintagyűjtemény Tolna megye hímzéseiből. Báta. Bátai pöndőkötés. Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ 1988.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>


A Népi Iparművészeti Gyűjtemény 2009-ben elindította a Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény létrehozását, amely hazánk tájegységeiben megtalálható és jellemző hímzés motívumkincseit olyan kézbe vehető formában (kivarrt mintakendő) jeleníti meg, mely bemutatja az adott területre jellemző mintákat, anyag- és színhasználatot valamint az alkalmazott öltéstechnikákat.
Eddig öt megye jellegzetes hímzéskincse került feldolgozásra: Bács-Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Pest- és Vas megye. Az elkészült anyag színvonala alapján célunk, hogy a munka tovább folytatódjon, és újabb megyék bevonásával elkészülhessen a teljes országos adattár.
Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően.

Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően. A mintakendők létrehozásában, az adatok felgyűjtésében és feldolgozásában segítségünkre voltak:
- Beszprémy Józsefné, a Népművészet Mestere, Sárvár
- Dr. Dulai Sándorné, népi iparművész, Szada
- Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere, Békéscsaba
- Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere, Homokmégy
- Sárosi Mihályné, a Népművészt Mestere, Hódmezővásárhely
- Dr. Szabó Imréné, a Népművészet Mestere, Szeged
- Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Kecskemét<

Köszönet érte!

Kérdésével, észrevételével keressen minket kapcsolattartói email címünkön: adatbazis@nepiiparmuveszet.hu
Az adatbázis létrehozását, prgramozását és a fényképek elkészítését Földházi Balázs végezte.

NKAA Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény internetes közzététele a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg.




 

VIRTUÁLIS SÉTA
virtuális séta

A gyűjtemény termeinek bejárása.

HÍMZÉS ADATBÁZIS
hímzés adatbázis

NYITVA  TARTÁS
nyitva tartás

ELÉRHETŐSÉG
elérhetőségek

6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.

Telefon, fax:
76/327-203
76/480-297
76/506-108

Fenntartónk:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A honlap létrejöttét lehetővé tette:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága.