A MAGYAR NÉPI HÍMZÉSMINTA GYŰJTEMÉNY

A+ / a-

Megjelenítve: 321 - 340. Összesen: 514 darab.

<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>

>




Szőlőfürtös,ágas-leveles
A minta megnevezése: Szőlőfürtös,ágas-leveles
Néprajzi leírás: A Csongrád megyei fehér hímzések viseleti (férfi ing, női ing, alsószoknya, kézbevaló kendő, kötő) és használati (ágyterítő, párnavég sublóttakaró, béléstakaró) darabokon maradt ránk. A fehér hímzés itt a 19.sz elején, 1824-től jött divatba és körülbelül egy évszázadon át uralkodott. Elmondható, hogy a ruházathoz tartozó alsószoknya is azóta vált divattá. Az alsószoknyák többsége 4-5 szél (kb. 3-4 m) vászon, alja szerény díszítésű csak a kivillanásra szánt részt hímezték vagy hímzett fodorral díszítették. Szélhímzéseik motívumkincse a variációk sokaságát mutatja. A hímzést házilag készítették, vagy ügyesebb kezekre bízták.
Lelőhely: KiskundorozsmaLeltári szám: 2012.11.5./3.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: ismeretlen A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: alsószoknya
Alapanyag: régen: vászon ma: vászonHasználat ideje: -
Fonal: UC hímzőfonalMinta színállása: fehér
Öltés technika: száröltés, magas laposöltés, lyukvarrás, huroköltésMéret: m=10 sz=21,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő: dr. Kovács Józsefné
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: T.Knotik Márta:
Vászonhímzések és szőttesek. in: Csongrád megye népművészete. szerk.:dr. Juhász Antal. Bp., 1990. 263-297.
dr. Kovács Józsefné
Csongrád megyei fehérhímzés 1981. 1-88. Kézirat a Móra Ferenc Múzeum néprajzi adattárában
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó




Virágos ág,O-s minta, kukacos
A minta megnevezése: Virágos ág,O-s minta, kukacos
Néprajzi leírás: A Csongrád megyei fehér hímzések viseleti (férfi ing, női ing, alsószoknya, kézbevaló kendő, kötő) és használati (ágyterítő, párnavég sublóttakaró, béléstakaró) darabokon maradt ránk. A fehér hímzés itt a 19.sz elején, 1824-től jött divatba és körülbelül egy évszázadon át uralkodott.A kötő hímzett változatát elsősorban ünnepi alkalmakkor viselték. a kötő közepén a polgári divathoz igazozodva megjelennek viselőjének névbetűi.
Lelőhely: MórahalomLeltári szám: 2012.11.6./1.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: ismeretlen A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: kötő
Alapanyag: régen: gyolcs, vászon ma: vászonHasználat ideje: 1907
Fonal: UC hímzőfonalMinta színállása: fehér
Öltés technika: száröltés, magas laposöltés, lyukvarrásMéret: m=19 sz=18,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő: Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: T.Knotik Márta:
Vászonhímzések és szőttesek. in: Csongrád megye népművészete. szerk.:dr. Juhász Antal. Bp., 1990. 263-297.
dr. Kovács Józsefné
Csongrád megyei fehérhímzés 1981. 1-88. Kézirat a Móra Ferenc Múzeum néprajzi adattárában
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó




Apátfalvi madaras, leveles, macskanyomas
A minta megnevezése: Apátfalvi madaras, leveles, macskanyomas
Néprajzi leírás: A Csongrád megyei fehér hímzések viseleti (férfi ing, női ing, alsószoknya, kézbevaló kendő, kötő) és használati (ágyterítő, párnavég sublóttakaró, béléstakaró) darabokon maradt ránk. A fehér hímzés itt a 19.sz elején, 1824-től jött divatba és körülbelül egy évszázadon át uralkodott. A kézbevaló kendő a női viseletkiegészítő darabja, az imakönyv takarására használták. Kivétel nélkül ünnepi darab, jegyajándékul is szolgált. A széleit körül hímezték, sarkait más-más mintával és névbetűikkel díszítették.
Lelőhely: KiszomborLeltári szám: 2012.11.6./2.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Gera Imréné A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: jegykendő
Alapanyag: régen:vászon ma: vászonHasználat ideje: 1906
Fonal: UC hímzőfonalMinta színállása: fehér
Öltés technika: száröltés, magas laposöltés, lyukvarrás, pont, szakállas lyuk, huroköltésMéret: m=15,5 sz=20,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő: Langó Istvánné
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: T.Knotik Márta:
Vászonhímzések és szőttesek. in: Csongrád megye népművészete. szerk.:dr. Juhász Antal. Bp., 1990. 263-297.
dr. Kovács Józsefné
Csongrád megyei fehérhímzés 1981. 1-88. Kézirat a Móra Ferenc Múzeum néprajzi adattárában
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: "A fehér hímzés minták nem köthetők egyes falvakhoz, ezért is használatos a Csongrád megyei fehér hímzés elnevezés, mert a minták változatait sok helyen varrták." dr. Szabó Imréné
Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi




szegedi suba válltányérja
A minta megnevezése: szegedi suba válltányérja
Néprajzi leírás: A szűcsmesterség évszázadokon át a legnépesebb és legtekintélyesebb szegedi iparágak közé tartozott. Már a 15. századi oklevelekben előfordul a szűcs név, amely ebben az időben foglalkozást és családnevet jelentett egyszerre. A suba szőrös juhbőrből készült palástszerű öltözet. A megyében általában a fehérbőrű subát kedvelték, kivéve a szegedieket, akik a sárgás, zsemle színűt. A 19. században vált elterjedt viseletté, amikor díszítése is virágba szökkent. A subát a legszembetűnőbb felületén, a vállbőrön gazdagon díszítették, kevesebb díszítés került az elejére és az alsó szegélyére.
Lelőhely: SzegedLeltári szám: 2012.11.7./1.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: ismeretlen A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: suba válltányérja
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 18-19. század
Fonal: gyapjúfonalMinta színállása: ekrü, világoskék, sötét és világos zöld, piros, rózsaszín, pink, lila
Öltés technika: száröltés, laposöltés, margitöltés, zeg-zug öltésMéret: m=23,5 sz=24
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő: Szegedi Móra Ferenc Múzeum
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: T.Knotik Márta:
Vászonhímzések és szőttesek. in: Csongrád megye népművészete. szerk.:dr. Juhász Antal. Bp., 1990. 263-297.
dr. Kovács Józsefné
Csongrád megyei fehérhímzés 1981. 1-88. Kézirat a Móra Ferenc Múzeum néprajzi adattárában
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




bimbó
A minta megnevezése: bimbó
Néprajzi leírás: A szűcsmesterség évszázadokon át a legnépesebb és legtekintélyesebb szegedi iparágak közé tartozott. Már a 15. századi oklevelekben előfordul a szűcs név, amely ebben az időben foglalkozást és családnevet jelentett egyszerre. A suba szőrös juhbőrből készült palástszerű öltözet. A megyében általában a fehérbőrű subát kedvelték, kivéve a szegedieket, akik a sárgás, zsemle színűt. A 19. században vált elterjedt viseletté, amikor díszítése is virágba szökkent. A subát a legszembetűnőbb felületén, a vállbőrön gazdagon díszítették, kevesebb díszítés került az elejére és az alsó szegélyére.
Lelőhely: SzegedLeltári szám: 2012.11.7./2.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: ismeretlen A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: suba alján
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 18-19. század
Fonal: gyapjúfonalMinta színállása: ekrü, sötét és világos zöld, rózsaszín, pink
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,7 sz=2,4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő: Szegedi Móra Ferenc Múzeum
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye npművészete. Bp. 1990
Hivatkozás: Szegedi Móra Ferenc Múzeum 1905. MFM 61.12.1.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




gombcifra
A minta megnevezése: gombcifra
Néprajzi leírás: A szűcsmesterség évszázadokon át a legnépesebb és legtekintélyesebb szegedi iparágak közé tartozott. Már a 15. századi oklevelekben előfordul a szűcs név, amely ebben az időben foglalkozást és családnevet jelentett egyszerre. A suba szőrös juhbőrből készült palástszerű öltözet. A megyében általában a fehérbőrű subát kedvelték, kivéve a szegedieket, akik a sárgás, zsemle színűt. A 19. században vált elterjedt viseletté, amikor díszítése is virágba szökkent. A subát a legszembetűnőbb felületén, a vállbőrön gazdagon díszítették, kevesebb díszítés került az elejére és az alsó szegélyére.
Lelőhely: SzegedLeltári szám: 2012.11.7./3.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: ismeretlen A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: suba alján
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 18-19. század
Fonal: gyapjúfonalMinta színállása: ekrü, világoskék, sötét és világos zöld, piros, rózsaszín, pink, lila
Öltés technika: száröltés, laposöltés, margitöltés, zeg-zug öltésMéret: m=10,5 sz=7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő: Szegedi Móra Ferenc Múzeum
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye npművészete. Bp. 1990
Hivatkozás: Szegedi Móra Ferenc Múzeum 1905. MFM 61.12.1.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




szegőminták: fogasolás, zeg-zug öltés
A minta megnevezése: szegőminták: fogasolás, zeg-zug öltés
Néprajzi leírás: A szűcsmesterség évszázadokon át a legnépesebb és legtekintélyesebb szegedi iparágak közé tartozott. Már a 15. századi oklevelekben előfordul a szűcs név, amely ebben az időben foglalkozást és családnevet jelentett egyszerre. A suba szőrös juhbőrből készült palástszerű öltözet. A megyében általában a fehérbőrű subát kedvelték, kivéve a szegedieket, akik a sárgás, zsemle színűt. A 19. században vált elterjedt viseletté, amikor díszítése is virágba szökkent. A subát a legszembetűnőbb felületén, a vállbőrön gazdagon díszítették, kevesebb díszítés került az elejére és az alsó szegélyére.
Lelőhely: SzegedLeltári szám: 2012.11.7./4.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: ismeretlen A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: suba alján
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 18-19. század
Fonal: gyapjúfonalMinta színállása: fekete, kék
Öltés technika: margitöltés, zeg-zug öltésMéret:
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő: Szegedi Móra Ferenc Múzeum
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 2
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.): Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Hivatkozás: Szegedi Móra Ferenc Múzeum 1905. MFM 61.12.1.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




Magyar korona
A minta megnevezése: Magyar korona
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./1.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: ekrü, zöld, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltésMéret: m=8 cm sz=11,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




pötty
A minta megnevezése: pötty
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./2.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: bordó
Öltés technika: laposöltésMéret: d=0,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




bimbó
A minta megnevezése: bimbó
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./3.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: ekrü, bordó
Öltés technika: laposöltésMéret: m=1,2 sz=1
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




ibolya
A minta megnevezése: ibolya
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./4.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: ekrü, bordó
Öltés technika: laposöltésMéret: m=1,5 sz=1,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




nefelejcs
A minta megnevezése: nefelejcs
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./5.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: ekrü, kék
Öltés technika: laposöltésMéret: m=1,8 sz=2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




bimbó
A minta megnevezése: bimbó
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./6.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: ekrü, kék
Öltés technika: laposöltésMéret: m=1 sz=1,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




tüskés bimbó
A minta megnevezése: tüskés bimbó
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./7.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: ekrü, bordó
Öltés technika: laposöltésMéret: d=1,9
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




margaréta
A minta megnevezése: margaréta
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./8.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: ekrü, bordó
Öltés technika: laposöltésMéret: d=2,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




gerbera
A minta megnevezése: gerbera
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./9.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, bordó
Öltés technika: laposöltésMéret: d=2,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




szív rózsa
A minta megnevezése: szív rózsa
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./10.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, bordó, ekrü
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3 sz=2,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




tüskös rózsa
A minta megnevezése: tüskös rózsa
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./11.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, bordó, lila, sárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,5 sz=3,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




szömös rózsa
A minta megnevezése: szömös rózsa
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./12.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, bordó, ekrü
Öltés technika: laposöltésMéret: m=2,7 sz=3,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




cakkos tojásrózsa
A minta megnevezése: cakkos tojásrózsa
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./13.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, bordó, lila, kék, sárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,7 sz=3,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>


A Népi Iparművészeti Gyűjtemény 2009-ben elindította a Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény létrehozását, amely hazánk tájegységeiben megtalálható és jellemző hímzés motívumkincseit olyan kézbe vehető formában (kivarrt mintakendő) jeleníti meg, mely bemutatja az adott területre jellemző mintákat, anyag- és színhasználatot valamint az alkalmazott öltéstechnikákat.
Eddig öt megye jellegzetes hímzéskincse került feldolgozásra: Bács-Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Pest- és Vas megye. Az elkészült anyag színvonala alapján célunk, hogy a munka tovább folytatódjon, és újabb megyék bevonásával elkészülhessen a teljes országos adattár.
Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően.

Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően. A mintakendők létrehozásában, az adatok felgyűjtésében és feldolgozásában segítségünkre voltak:
- Beszprémy Józsefné, a Népművészet Mestere, Sárvár
- Dr. Dulai Sándorné, népi iparművész, Szada
- Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere, Békéscsaba
- Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere, Homokmégy
- Sárosi Mihályné, a Népművészt Mestere, Hódmezővásárhely
- Dr. Szabó Imréné, a Népművészet Mestere, Szeged
- Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Kecskemét<

Köszönet érte!

Kérdésével, észrevételével keressen minket kapcsolattartói email címünkön: adatbazis@nepiiparmuveszet.hu
Az adatbázis létrehozását, prgramozását és a fényképek elkészítését Földházi Balázs végezte.

NKAA Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény internetes közzététele a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg.




 

VIRTUÁLIS SÉTA
virtuális séta

A gyűjtemény termeinek bejárása.

HÍMZÉS ADATBÁZIS
hímzés adatbázis

NYITVA  TARTÁS
nyitva tartás

ELÉRHETŐSÉG
elérhetőségek

6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.

Telefon, fax:
76/327-203
76/480-297
76/506-108

Fenntartónk:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A honlap létrejöttét lehetővé tette:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága.