A MAGYAR NÉPI HÍMZÉSMINTA GYŰJTEMÉNY

A+ / a-

Megjelenítve: 341 - 360. Összesen: 514 darab.

<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>

>




nemzetiszínű rózsa
A minta megnevezése: nemzetiszínű rózsa
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./14.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: zöld, ekrü, fekete, bordó, kék
Öltés technika: laposöltésMéret: m=4,7 sz=5,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




tulipán
A minta megnevezése: tulipán
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./15.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: kék, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,2 sz=2,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




leveles tulipánbimbó
A minta megnevezése: leveles tulipánbimbó
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./16.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, bordó, ekrü, zöld
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,5 sz=2,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




tulipán bimbó
A minta megnevezése: tulipán bimbó
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./17.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, bordó, ekrü
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3 sz=3,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




cakkos tulipán
A minta megnevezése: cakkos tulipán
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./18.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, zöld, ekrü, lila, sárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,3 sz=3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




tulipán
A minta megnevezése: tulipán
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./19.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, bordó, ekrü
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3 sz=2,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




tulipán
A minta megnevezése: tulipán
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./20.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, bordó, ekrü
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,5 sz=3,4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




levél
A minta megnevezése: levél
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./21.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: zöld
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: h=2,2 sz=1,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




tölgy levél
A minta megnevezése: tölgy levél
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./22.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: lila, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: h=4,2 sz=1,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




kacs
A minta megnevezése: kacs
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./23.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: ekrü, fekete, lila
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: h=6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




görbe bajusz
A minta megnevezése: görbe bajusz
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./24.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, zöld, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=1,7 sz=2,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




forgatott sasköröm
A minta megnevezése: forgatott sasköröm
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./25.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, zöld
Öltés technika: laposöltésMéret: m=1,6 sz=3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




sasköröm
A minta megnevezése: sasköröm
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./26.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, zöld
Öltés technika: laposöltésMéret: m=1,2 sz=2,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




rozmaring
A minta megnevezése: rozmaring
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./27.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: zöld
Öltés technika: laposöltésMéret: sz=1,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




rozmaring
A minta megnevezése: rozmaring
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./28.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: zöld, fekete
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: sz=1,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




bimbós levélsor
A minta megnevezése: bimbós levélsor
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./29.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, zöld, bordó, ekrü
Öltés technika: laposöltésMéret: sz=3,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




leveles ág
A minta megnevezése: leveles ág
Néprajzi leírás: Hódmezővásárhelyen a református magyar asszonyok körében kedvelt és divatos volt a kisbunda, másnéven asszonysuba, mely térdig érő, s kiterítve kerek. Debrecenből sugárzott ki a divatja Hajdúságba és a Nagykunságba. 1850-ben kezdték készíteni, először fehér volt , a 60-as évek elejétől kezdték barnára festeni. A mintákat kezdetben berlinerrel, később selyemmel varrták.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.8./30.
Alkotó: Eredeti minta alkotója: Szabó Sándor és Benyhe Imre szűcsmesterek A mintakendő hímzője: dr. Szabó ImrénéHasználat helye: asszonysuba felső részén
Alapanyag: régen:szőrös juhbőr ma: kendervászon, takácsvászonHasználat ideje: 19. század
Fonal: régen selyem, ma gyöngyfonalMinta színállása: fekete, zöld
Öltés technika: laposöltésMéret: sz=3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Kiss Lajos:
Vásárhelyi kistükör. 1964.
dr. Juhász Antal (szerk.):
Csongrád megye népművészete. Bp. 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés: Konzulensek: dr. Szabó Imréné a Népművészet Mestere
Bárkányi Ildikó néprajzkutató, muzeológus Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nagy Vera néprajzkutató, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely




hármas huroköltés
A minta megnevezése: hármas huroköltés
Néprajzi leírás: Az alföldi szőrhímzések családjába tartozó, Hódmezővásárhelyen és környékén fennmaradt vásárhelyi hímzésnek ismert gyapjúhímzés eredetileg a felvetett ágyak párnavégeit díszítették a 18. században. Házilag szőtt finom kendervászonra hímeztek, növényi festékkel színezett házilag font gyapjúfonallal (szőrfonallal). Díszítőelemei stilizált virágok, levelek. Alkalmazott színei barna, lilás-piros és kék finom árnyalatai, vagy egyszínű fekete vagy sötétbarna. Jellemző, hogy a színek árnyalatai soronként változnak sötétből világosba vagy fordítva.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.9./1.
Alkotó: Sárosi MihálynéHasználat helye: párnavég
Alapanyag: régen: pamut és lenvászon ma: kresvászonHasználat ideje:
Fonal: gyapjúfonalMinta színállása: olajzöld
Öltés technika: hármas huroköltésMéret:
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: T. Knotik Márta:
Szabadrajzú szőrös párnavégek a Dél-Alföldön . in: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970/1
Varga Marianna:
Hódmezővásárhelyi hímzések 1981.
Nagy Vera:
Vásárhelyi szőrös párnavégek. in: Élet és Tudomány 1984.III.16.
T. Knotik Márta:
Vászonhímzés és szőttes. In: dr. Juhász Antal (szerk.): Csongrád Megye Népművészete 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




csíkminta
A minta megnevezése: csíkminta
Néprajzi leírás: Az alföldi szőrhímzések családjába tartozó, Hódmezővásárhelyen és környékén fennmaradt vásárhelyi hímzésnek ismert gyapjúhímzés eredetileg a felvetett ágyak párnavégeit díszítették a 18. században. Házilag szőtt finom kendervászonra hímeztek, növényi festékkel színezett házilag font gyapjúfonallal (szőrfonallal). Díszítőelemei stilizált virágok, levelek. Alkalmazott színei barna, lilás-piros és kék finom árnyalatai, vagy egyszínű fekete vagy sötétbarna. Jellemző, hogy a színek árnyalatai soronként változnak sötétből világosba vagy fordítva.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.9./2.
Alkotó: Sárosi MihálynéHasználat helye: párnavég
Alapanyag: régen: pamut és lenvászon ma: kresvászonHasználat ideje:
Fonal: gyapjúfonalMinta színállása: korall
Öltés technika: hamis laposöltésMéret: m=1,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: T. Knotik Márta:
Szabadrajzú szőrös párnavégek a Dél-Alföldön . in: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970/1
Varga Marianna:
Hódmezővásárhelyi hímzések 1981.
Nagy Vera:
Vásárhelyi szőrös párnavégek. in: Élet és Tudomány 1984.III.16.
T. Knotik Márta:
Vászonhímzés és szőttes. In: dr. Juhász Antal (szerk.): Csongrád Megye Népművészete 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




csíkminta
A minta megnevezése: csíkminta
Néprajzi leírás: Az alföldi szőrhímzések családjába tartozó, Hódmezővásárhelyen és környékén fennmaradt vásárhelyi hímzésnek ismert gyapjúhímzés eredetileg a felvetett ágyak párnavégeit díszítették a 18. században. Házilag szőtt finom kendervászonra hímeztek, növényi festékkel színezett házilag font gyapjúfonallal (szőrfonallal). Díszítőelemei stilizált virágok, levelek. Alkalmazott színei barna, lilás-piros és kék finom árnyalatai, vagy egyszínű fekete vagy sötétbarna. Jellemző, hogy a színek árnyalatai soronként változnak sötétből világosba vagy fordítva.
Lelőhely: HódmezővásárhelyLeltári szám: 2012.11.9./3.
Alkotó: Sárosi MihálynéHasználat helye: párnavég
Alapanyag: régen: pamut és lenvászon ma: kresvászonHasználat ideje:
Fonal: gyapjúfonalMinta színállása: barna
Öltés technika: hamis laposöltésMéret: m=1,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: T. Knotik Márta:
Szabadrajzú szőrös párnavégek a Dél-Alföldön . in: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970/1
Varga Marianna:
Hódmezővásárhelyi hímzések 1981.
Nagy Vera:
Vásárhelyi szőrös párnavégek. in: Élet és Tudomány 1984.III.16.
T. Knotik Márta:
Vászonhímzés és szőttes. In: dr. Juhász Antal (szerk.): Csongrád Megye Népművészete 1990
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>


A Népi Iparművészeti Gyűjtemény 2009-ben elindította a Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény létrehozását, amely hazánk tájegységeiben megtalálható és jellemző hímzés motívumkincseit olyan kézbe vehető formában (kivarrt mintakendő) jeleníti meg, mely bemutatja az adott területre jellemző mintákat, anyag- és színhasználatot valamint az alkalmazott öltéstechnikákat.
Eddig öt megye jellegzetes hímzéskincse került feldolgozásra: Bács-Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Pest- és Vas megye. Az elkészült anyag színvonala alapján célunk, hogy a munka tovább folytatódjon, és újabb megyék bevonásával elkészülhessen a teljes országos adattár.
Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően.

Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően. A mintakendők létrehozásában, az adatok felgyűjtésében és feldolgozásában segítségünkre voltak:
- Beszprémy Józsefné, a Népművészet Mestere, Sárvár
- Dr. Dulai Sándorné, népi iparművész, Szada
- Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere, Békéscsaba
- Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere, Homokmégy
- Sárosi Mihályné, a Népművészt Mestere, Hódmezővásárhely
- Dr. Szabó Imréné, a Népművészet Mestere, Szeged
- Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Kecskemét<

Köszönet érte!

Kérdésével, észrevételével keressen minket kapcsolattartói email címünkön: adatbazis@nepiiparmuveszet.hu
Az adatbázis létrehozását, prgramozását és a fényképek elkészítését Földházi Balázs végezte.

NKAA Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény internetes közzététele a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg.




 

VIRTUÁLIS SÉTA
virtuális séta

A gyűjtemény termeinek bejárása.

HÍMZÉS ADATBÁZIS
hímzés adatbázis

NYITVA  TARTÁS
nyitva tartás

ELÉRHETŐSÉG
elérhetőségek

6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.

Telefon, fax:
76/327-203
76/480-297
76/506-108

Fenntartónk:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A honlap létrejöttét lehetővé tette:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága.