A MAGYAR NÉPI HÍMZÉSMINTA GYŰJTEMÉNY

A+ / a-

Megjelenítve: 381 - 400. Összesen: 514 darab.

<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>

>




Almás szélű irha csigavonallal, felette páros levéllel
A minta megnevezése: Almás szélű irha csigavonallal, felette páros levéllel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1./2.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, fekete
Öltés technika: laposöltés, száröltés, irházóöltés (huroköltés)Méret: m=1,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Almás szélű irha tyúkszemekkel, felette páros levéllel
A minta megnevezése: Almás szélű irha tyúkszemekkel, felette páros levéllel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/3.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltés, irházóöltés (huroköltés), tyúkszem öltésMéret: m=1,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Csigavonalsor bimbóval, felette páros levél, szemmel
A minta megnevezése: Csigavonalsor bimbóval, felette páros levél, szemmel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/4.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltés, tyúkszem öltésMéret: m=1,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Almás szélű irha felett páros levél, középen lándzsalevéllel; közötte bimbó
A minta megnevezése: Almás szélű irha felett páros levél, középen lándzsalevéllel; közötte bimbó
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/5.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, fekete, bordó, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltés, irházó öltés (huroköltés)Méret: m= 2,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Almás szélű irha pöttyel,  felette páros levél szemmel
A minta megnevezése: Almás szélű irha pöttyel, felette páros levél szemmel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/6.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltés, irházó öltés (huroköltés)Méret: m=1,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Almás szélű irha pöttyel,  felette páros levél bajusszal
A minta megnevezése: Almás szélű irha pöttyel, felette páros levél bajusszal
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/7.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltés, irházó öltés (huroköltés)Méret: m=2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Magyar bajusz motívum, közepén páros levelek, szemmel
A minta megnevezése: Magyar bajusz motívum, közepén páros levelek, szemmel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/8.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=2,8 sz=3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Futó hullám pöttyel, felette páros levél, bajszos lelvéllel
A minta megnevezése: Futó hullám pöttyel, felette páros levél, bajszos lelvéllel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/9.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Almás szélű irha csigavonallal, felette páros levél macskatöke (szívvirág) bajusszal
A minta megnevezése: Almás szélű irha csigavonallal, felette páros levél macskatöke (szívvirág) bajusszal
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/10.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, fekete, bordó, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=2,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Huroköltéses hullámvonal, alul bimbóval, felül macskatökével (szívvirággal)
A minta megnevezése: Huroköltéses hullámvonal, alul bimbóval, felül macskatökével (szívvirággal)
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/11.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, fekete, bordó, okkersárga, püspöklila
Öltés technika: laposöltés, huroköltésMéret: m=1,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Hullámvonalon rozmaring levelek pöttyökkel
A minta megnevezése: Hullámvonalon rozmaring levelek pöttyökkel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/12
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó, püspöklila
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=1,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Almás szélű irha tyúkszemekkel, felette három karéjos ívsor, ívek között hármas levéllel
A minta megnevezése: Almás szélű irha tyúkszemekkel, felette három karéjos ívsor, ívek között hármas levéllel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/13.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó, fekete
Öltés technika: laposöltés, száröltés, írházó öltés (huroköltés), tyúkszem öltésMéret: m=2,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Lándzsaleveles végződésű tömött rozmaringsor pöttyökkel
A minta megnevezése: Lándzsaleveles végződésű tömött rozmaringsor pöttyökkel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/14.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=2 h=6,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Tömött rozmaringág kerek és hegyes végződésű levelekkel
A minta megnevezése: Tömött rozmaringág kerek és hegyes végződésű levelekkel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/15.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: sz=4 h=5,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Tömött rozmaringág kerek és hegyes végződésű levelekkel, geometrikus belső bontással
A minta megnevezése: Tömött rozmaringág kerek és hegyes végződésű levelekkel, geometrikus belső bontással
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/16.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó, nyers, fekete
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: sz=3,5 h=12
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Leveles ágon bimbó és macskatöke (szívvirág) bajusszal és pöttyel
A minta megnevezése: Leveles ágon bimbó és macskatöke (szívvirág) bajusszal és pöttyel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/17.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó, püspöklila, fekete, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Leveles ágon bimbó, páros levél között bajusszal
A minta megnevezése: Leveles ágon bimbó, páros levél között bajusszal
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/18.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó, püspöklila, fekete, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=4,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Leveles ágon zárt bimbó
A minta megnevezése: Leveles ágon zárt bimbó
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/19.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, püspöklila, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=2,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Leveles ágon hegyes bimbó
A minta megnevezése: Leveles ágon hegyes bimbó
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/20.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, okkersárga, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=2,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Leveles ágon zárt bimbó, páros bajuszlevéllel
A minta megnevezése: Leveles ágon zárt bimbó, páros bajuszlevéllel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/21.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, okkersárga, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=2,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>


A Népi Iparművészeti Gyűjtemény 2009-ben elindította a Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény létrehozását, amely hazánk tájegységeiben megtalálható és jellemző hímzés motívumkincseit olyan kézbe vehető formában (kivarrt mintakendő) jeleníti meg, mely bemutatja az adott területre jellemző mintákat, anyag- és színhasználatot valamint az alkalmazott öltéstechnikákat.
Eddig öt megye jellegzetes hímzéskincse került feldolgozásra: Bács-Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Pest- és Vas megye. Az elkészült anyag színvonala alapján célunk, hogy a munka tovább folytatódjon, és újabb megyék bevonásával elkészülhessen a teljes országos adattár.
Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően.

Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően. A mintakendők létrehozásában, az adatok felgyűjtésében és feldolgozásában segítségünkre voltak:
- Beszprémy Józsefné, a Népművészet Mestere, Sárvár
- Dr. Dulai Sándorné, népi iparművész, Szada
- Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere, Békéscsaba
- Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere, Homokmégy
- Sárosi Mihályné, a Népművészt Mestere, Hódmezővásárhely
- Dr. Szabó Imréné, a Népművészet Mestere, Szeged
- Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Kecskemét<

Köszönet érte!

Kérdésével, észrevételével keressen minket kapcsolattartói email címünkön: adatbazis@nepiiparmuveszet.hu
Az adatbázis létrehozását, prgramozását és a fényképek elkészítését Földházi Balázs végezte.

NKAA Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény internetes közzététele a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg.




 

VIRTUÁLIS SÉTA
virtuális séta

A gyűjtemény termeinek bejárása.

HÍMZÉS ADATBÁZIS
hímzés adatbázis

NYITVA  TARTÁS
nyitva tartás

ELÉRHETŐSÉG
elérhetőségek

6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.

Telefon, fax:
76/327-203
76/480-297
76/506-108

Fenntartónk:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A honlap létrejöttét lehetővé tette:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága.