A MAGYAR NÉPI HÍMZÉSMINTA GYŰJTEMÉNY

A+ / a-

Megjelenítve: 421 - 440. Összesen: 514 darab.

<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>

>




Virág, háromsoros belső bontásban
A minta megnevezése: Virág, háromsoros belső bontásban
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/42.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: sötétkék, vörös
Öltés technika: laposöltésMéret: d=2,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Virág, háromsoros belső bontásban
A minta megnevezése: Virág, háromsoros belső bontásban
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/43.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: sötétkék, vörös, nyers
Öltés technika: laposöltésMéret: d=2,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Virág, négysoros belső bontásban
A minta megnevezése: Virág, négysoros belső bontásban
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/44.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: sötétkék, vörös, nyers
Öltés technika: laposöltésMéret: d=3,9
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Rózsa
A minta megnevezése: Rózsa
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/45.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, bordó, nyers, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=2,8 sz=2,1
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Sokszirmú rózsa
A minta megnevezése: Sokszirmú rózsa
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/46.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, fekete, bordó, nyers, okkersárga, püspöklila
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3 sz=3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Szívközepű sokszirmú rózsa
A minta megnevezése: Szívközepű sokszirmú rózsa
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/47.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld,sötétkék, vörös, nyers, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: sz=3,7 m=3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Sokszirmú rózsa
A minta megnevezése: Sokszirmú rózsa
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/48.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, bordó, nyers, okkersárga, püspöklila
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,2 sz=3,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Tojásrózsa változat 1.
A minta megnevezése: Tojásrózsa változat 1.
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/49.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, vörös, nyers, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=2,8 sz=2,4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Tojásrózsa változat 2.
A minta megnevezése: Tojásrózsa változat 2.
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/50.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, bordó, nyers, okkersárga, püspöklila
Öltés technika: laposöltésMéret: m=2,8 sz=2,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Tojásrózsa változat 3. pöttyökkel
A minta megnevezése: Tojásrózsa változat 3. pöttyökkel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/51.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, bordó, nyers, okkersárga, püspöklila
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,3 sz=3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Tojásrózsa változat 4.
A minta megnevezése: Tojásrózsa változat 4.
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/52.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: sötétkék, világoszöld, sötétzöld, vörös, nyers, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=4,4 sz=3,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Pávaszem motívum (tojásrózsa) 1.
A minta megnevezése: Pávaszem motívum (tojásrózsa) 1.
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/53.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, világoszöld, sötétzöld, vörös, nyers, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=5 sz=4,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Pávaszem motívum (tojásrózsa) 2.
A minta megnevezése: Pávaszem motívum (tojásrózsa) 2.
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/54.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, világoszöld, bordó, nyers, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=5,5 Sz=4,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Rozmaring ág belsejű pávaszem motívum (tojásrózsa)
A minta megnevezése: Rozmaring ág belsejű pávaszem motívum (tojásrózsa)
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/55.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, világoszöld, sötétzöld, bordó, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=7 sz=5,4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Dús belső bontású pávaszem motívum (tojásrózsa)
A minta megnevezése: Dús belső bontású pávaszem motívum (tojásrózsa)
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/56.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, világoszöld, sötétzöld, bordó, okkersárga, nyers, püspöklila
Öltés technika: laposöltésMéret: m=6,7 sz= 5,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Dús belső és külső bontású pávaszem motívum (tojásrózsa)
A minta megnevezése: Dús belső és külső bontású pávaszem motívum (tojásrózsa)
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/57.
Alkotó: Dr.Illés KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, világoszöld, sötétzöld, bordó, okkersárga, nyers, püspöklila
Öltés technika: laposöltésMéret: m=7,8 sz=6,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Kétfejű sasos címer koronával (szegfűvé alakítva)
A minta megnevezése: Kétfejű sasos címer koronával (szegfűvé alakítva)
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/58.
Alkotó: Dr.Illés KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, világoszöld, sötétzöld, bordó, okkersárga, nyers, püspöklila
Öltés technika: laposöltés, száröltés, csomóMéret: m=8,5 sz= 4,4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Leveles ágon tojásrózsa közép bajusszal, kétoldalon egymással szembeforduló kakasokkal
A minta megnevezése: Leveles ágon tojásrózsa közép bajusszal, kétoldalon egymással szembeforduló kakasokkal
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/59.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, világoszöld, sötétzöld, vörös, okkersárga, nyers, sötét püspöklila
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: sz=11,1 m=3,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Hullámindás rozmaring ág folytatva a tulajdonos nevével
A minta megnevezése: Hullámindás rozmaring ág folytatva a tulajdonos nevével
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/60.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, világoszöld, sötétzöld, bordó, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: h=16
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Hullámindás rozmaring ágból kinövő felirat és évszám (Roku évben)
A minta megnevezése: Hullámindás rozmaring ágból kinövő felirat és évszám (Roku évben)
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/61.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: fekete, világoszöld, sötétzöld, bordó, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: h=16,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>


A Népi Iparművészeti Gyűjtemény 2009-ben elindította a Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény létrehozását, amely hazánk tájegységeiben megtalálható és jellemző hímzés motívumkincseit olyan kézbe vehető formában (kivarrt mintakendő) jeleníti meg, mely bemutatja az adott területre jellemző mintákat, anyag- és színhasználatot valamint az alkalmazott öltéstechnikákat.
Eddig öt megye jellegzetes hímzéskincse került feldolgozásra: Bács-Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Pest- és Vas megye. Az elkészült anyag színvonala alapján célunk, hogy a munka tovább folytatódjon, és újabb megyék bevonásával elkészülhessen a teljes országos adattár.
Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően.

Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően. A mintakendők létrehozásában, az adatok felgyűjtésében és feldolgozásában segítségünkre voltak:
- Beszprémy Józsefné, a Népművészet Mestere, Sárvár
- Dr. Dulai Sándorné, népi iparművész, Szada
- Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere, Békéscsaba
- Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere, Homokmégy
- Sárosi Mihályné, a Népművészt Mestere, Hódmezővásárhely
- Dr. Szabó Imréné, a Népművészet Mestere, Szeged
- Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Kecskemét<

Köszönet érte!

Kérdésével, észrevételével keressen minket kapcsolattartói email címünkön: adatbazis@nepiiparmuveszet.hu
Az adatbázis létrehozását, prgramozását és a fényképek elkészítését Földházi Balázs végezte.

NKAA Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény internetes közzététele a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg.




 

VIRTUÁLIS SÉTA
virtuális séta

A gyűjtemény termeinek bejárása.

HÍMZÉS ADATBÁZIS
hímzés adatbázis

NYITVA  TARTÁS
nyitva tartás

ELÉRHETŐSÉG
elérhetőségek

6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.

Telefon, fax:
76/327-203
76/480-297
76/506-108

Fenntartónk:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A honlap létrejöttét lehetővé tette:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága.