A MAGYAR NÉPI HÍMZÉSMINTA GYŰJTEMÉNY

A+ / a-

Megjelenítve: 441 - 460. Összesen: 514 darab.

<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>

>




Csillagvirág bajusszal páros levéllel, szemmel
A minta megnevezése: Csillagvirág bajusszal páros levéllel, szemmel
Néprajzi leírás: A Békés megyei szűcsközpontok egyike. Az itt élő szűcsök dolgoztak Csanád vármegye szlovák lakta községek - Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti, Nagylak - lakóinak is. A ködmönök háta szabott, az alja fodros (ék alakú betoldás). A tótkomlósi ködmönök elejének egyik szárnya "csákó" szabású és ráborul a másik eleje alsó részére. Hosszuk a csípőig ér. A szlovák ködmönök között a legdíszesebbek, legszínesebbek. Hímzésük a legváltozatosabb, legaprólékosabb ornamentikával készült. Szinte alig akad a felületen csekélynyi hely, amely ne lenne hímezve. Alapszíne fehér, amit krétával még fehérebbé tettek. A háta, ujja, eleje, oldala sőt a farfodra és a hónaljrésze az ujja alatt is hímzett. Díszíti még több helyen a színes szironyozás, az elejét kétsoros díszes gombsor, bőr vagy textilzsinórozás. Szerkesztés: A hímzés némelyik ködmönön az egész felületet beborítja. A ködmön legdíszesebb része a háta, egyetlen zárt felületet ad íves háromszög formájában. A hátközépről a pávaszem motívumból két erőteljes sűrű levelű rozmaringág indul a vállak irányába, szintén pávaszem motívummal zárva. A kompozíció szimmetrikus, a függőleges tengely két oldalán azonos virágmotívumok találhatók. Ugyancsak háromszög formájú a kompozíciója az ujján lévő hímzésnek is. A ködmön többi részének gyakori díszítménye a szalagszerűen komponált folyóminta. Ez egy hullámos rozmaring ág, amelynek hajlataiban bimbók, szívek, kisebb virágok (ibolyák, nefelejcsek) találhatók.
Lelőhely: TótkomlósLeltári szám: 2012.10.1/62.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: bőr Ma:terliszterHasználat ideje: 19. század
Fonal: osztott hímző (pamut fonal) két szálaMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, vörös, okkersárga, sötétkék
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=2,2 sz=3,1
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




szalaggal átkötött levelekből, fűrészes szélű levelekkel körbeölelt rózsa, melyből kiindulva hullámindában elhelyezett különféle virágos, bimbós, leveles ágak helyezkednek el
A minta megnevezése: szalaggal átkötött levelekből, fűrészes szélű levelekkel körbeölelt rózsa, melyből kiindulva hullámindában elhelyezett különféle virágos, bimbós, leveles ágak helyezkednek el
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb. Szerkesztés: A ködmönök hátán és ujján háromszög alakú kompozícióban találhatók az irharátétek és hímzések. Legtöbbször szimmetrikus tengelyhez csatlakoztatva. A nyaknál vízszintes tengelyű irharátét alatt a vállak felé tartó selyemhímzés található. Alatta a hátközépből lefelé szűkülő összefüggő rátétdíszítmény hímzéssel kiegészítve. A csak hímzéssel díszített ködmönök kompozíciója a derék közepétől induló, a vállak irányába szélesedő virágbokor. A leveles ág függőleges tengelyéhez két oldalt szimmetrikusan elhelyezett kisebb-nagyobb virágok, levelek, bimbók csatlakoznak. A virágbokor alja virágtartó edényből, virágból, szalagszerű indából indul, a tetején nagyobb szép formájú virág motívumban záródik. A háromszög alakú kompozíció közvetlen közelében almás szélű irha mellett egyenes vagy hullámvonalú leveles ág, apró virágokkal vagy bimbókkal. Az almás irha hímzett kiegészítői a hármas levelek, pöttyök, csigavonalak, páros levelek szemmel, virággal, szívvel (macskatöke), bajusszal.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./1.
Alkotó: Kovács PálnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, okkersárga, vörös
Öltés technika: száröltés, laposöltésMéret: h=18,5 m=8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




virágbokor (különféle formájú levelekből kiinduló fogazott szélű rózsán három bimbó, a csokor egyik oldalán bimbó bajuszlevéllel)
A minta megnevezése: virágbokor (különféle formájú levelekből kiinduló fogazott szélű rózsán három bimbó, a csokor egyik oldalán bimbó bajuszlevéllel)
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés, a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb. Szerkesztés: A ködmönök hátán és ujján háromszög alakú kompozícióban találhatók az irharátétek és hímzések. Legtöbbször szimmetrikus tengelyhez csatlakoztatva. A nyaknál vízszintes tengelyű irharátét alatt a vállak felé tartó selyemhímzés található. Alatta a hátközépből lefelé szűkülő összefüggő rátétdíszítmény hímzéssel kiegészítve. A csak hímzéssel díszített ködmönök kompozíciója a derék közepétől induló, a vállak irányába szélesedő virágbokor. A leveles ág függőleges tengelyéhez két oldalt szimmetrikusan elhelyezett kisebb-nagyobb virágok, levelek, bimbók csatlakoznak. A virágbokor alja virágtartó edényből, virágból, szalagszerű indából indul, a tetején nagyobb szép formájú virág motívumban záródik. A háromszög alakú kompozíció közvetlen közelében almás szélű irha mellett egyenes vagy hullámvonalú leveles ág, apró virágokkal vagy bimbókkal. Az almás irha hímzett kiegészítői a hármas levelek, pöttyök, csigavonalak, páros levelek szemmel, virággal, szívvel (macskatöke), bajusszal.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./2.
Alkotó: Raffai MihálynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, okkersárga, vörös
Öltés technika: száröltés, laposöltésMéret: m=8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




gránátalmán szívformájú bimbóból kiinduló kacsok pöttyökkel
A minta megnevezése: gránátalmán szívformájú bimbóból kiinduló kacsok pöttyökkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés, a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./3.
Alkotó: Raffai MihálynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, okkersárga, vörös
Öltés technika: száröltés, laposöltésMéret: m= 8,7 sz= 5,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




pároslevélből kiinduló szegfűmotívum
A minta megnevezése: pároslevélből kiinduló szegfűmotívum
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés, a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./4.
Alkotó: Raffai MihálynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, okkersárga, vörös
Öltés technika: laposöltésMéret: m=6,1 sz=5,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




szegfűbimbó
A minta megnevezése: szegfűbimbó
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./5
Alkotó: Fekete MagdolnaHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétkék, okkersárga, vörös
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,8 sz= 3,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 0
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




szemes bimbó tetején négyszirmú virág közepű gránátalma, felette hegyes csészeleveleken ibolya, kétoldalon bimbós, pettyes indákkal
A minta megnevezése: szemes bimbó tetején négyszirmú virág közepű gránátalma, felette hegyes csészeleveleken ibolya, kétoldalon bimbós, pettyes indákkal
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./6.
Alkotó: Raffai MihálynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, sötétkék, okkersárga, vörös
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=8,3 sz=10,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




szemes bimbó tetején hatszirmú pöttyös virág közepű gránátalma, felette hegyes csészelevelekből kétoldalra lefelé hajló félfogazott szélű íves levelek
A minta megnevezése: szemes bimbó tetején hatszirmú pöttyös virág közepű gránátalma, felette hegyes csészelevelekből kétoldalra lefelé hajló félfogazott szélű íves levelek
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./7.
Alkotó: Raffai MihálynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, sötétkék, okkersárga, vörös
Öltés technika: laposöltésMéret: m=7,2 sz=6,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




dupla páros leveles bimbós ágon, csipkés tojásrózsa (pávaszem)
A minta megnevezése: dupla páros leveles bimbós ágon, csipkés tojásrózsa (pávaszem)
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.010.2./8.
Alkotó: Raffai MihálynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, sötétkék, okkersárga, vörös
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=8,2 sz=5,4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




többfajta levélből álló bokron csipkés tojásrózsa (pávaszem) pöttyökkel körbeölelve
A minta megnevezése: többfajta levélből álló bokron csipkés tojásrózsa (pávaszem) pöttyökkel körbeölelve
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./9.
Alkotó: Kovács PálnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, sötétkék, okkersárga, vörös
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=10 sz=7,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




virágbokor (többfajta levélből álló bimbós száron rózsa, tetején pöttyös indával)
A minta megnevezése: virágbokor (többfajta levélből álló bimbós száron rózsa, tetején pöttyös indával)
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./10.
Alkotó: Kovács PálnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, sötétkék, okkersárga, vörös
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=10 sz=6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




pöttyös közepű háromszirmú virág páros levéllel
A minta megnevezése: pöttyös közepű háromszirmú virág páros levéllel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./11.
Alkotó: Kovács PálnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétkék, vörös
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,4 sz=2,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




szemes bimbón csipkés tojásrózsa (pávaszem), felette páros levél szemmel
A minta megnevezése: szemes bimbón csipkés tojásrózsa (pávaszem), felette páros levél szemmel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./12.
Alkotó: Kovács PálnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=4,8 sz=4,9
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




egyszerűbb formájú pávaszem pöttyökkel, levelekkel
A minta megnevezése: egyszerűbb formájú pávaszem pöttyökkel, levelekkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./13.
Alkotó: Kovács PálnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=5,8 sz=4,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




pöttyös bajuszlevélen rózsa
A minta megnevezése: pöttyös bajuszlevélen rózsa
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./14.
Alkotó: Kovács PálnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=5,7 sz=4,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




sokszirmú rózsa, tetején osztott leveles bimbóval
A minta megnevezése: sokszirmú rózsa, tetején osztott leveles bimbóval
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./15.
Alkotó: Raffai MihálynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=6 sz=4,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




laza szerkezetű sokszirmú rózsa
A minta megnevezése: laza szerkezetű sokszirmú rózsa
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./16.
Alkotó: Raffai MihálynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,9 sz=3,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ág rózsával, ibolyával és szemes bimbóval
A minta megnevezése: leveles ág rózsával, ibolyával és szemes bimbóval
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./17.
Alkotó: Dr. Illés KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=5 sz=8,4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




sokszirmú fogazott szélű rózsa, tetején csészelevelekkel
A minta megnevezése: sokszirmú fogazott szélű rózsa, tetején csészelevelekkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./19.
Alkotó: Fekete MagdolnaHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=5,7 sz=4,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ág fogazott szélű nagy osztott levéllel, csipkés szélű rózsával, tetején bimbókkal, pöttyös kaccsal
A minta megnevezése: leveles ág fogazott szélű nagy osztott levéllel, csipkés szélű rózsával, tetején bimbókkal, pöttyös kaccsal
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2/19.
Alkotó: Huszár GyörgynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=6,5 sz=7,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>


A Népi Iparművészeti Gyűjtemény 2009-ben elindította a Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény létrehozását, amely hazánk tájegységeiben megtalálható és jellemző hímzés motívumkincseit olyan kézbe vehető formában (kivarrt mintakendő) jeleníti meg, mely bemutatja az adott területre jellemző mintákat, anyag- és színhasználatot valamint az alkalmazott öltéstechnikákat.
Eddig öt megye jellegzetes hímzéskincse került feldolgozásra: Bács-Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Pest- és Vas megye. Az elkészült anyag színvonala alapján célunk, hogy a munka tovább folytatódjon, és újabb megyék bevonásával elkészülhessen a teljes országos adattár.
Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően.

Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően. A mintakendők létrehozásában, az adatok felgyűjtésében és feldolgozásában segítségünkre voltak:
- Beszprémy Józsefné, a Népművészet Mestere, Sárvár
- Dr. Dulai Sándorné, népi iparművész, Szada
- Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere, Békéscsaba
- Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere, Homokmégy
- Sárosi Mihályné, a Népművészt Mestere, Hódmezővásárhely
- Dr. Szabó Imréné, a Népművészet Mestere, Szeged
- Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Kecskemét<

Köszönet érte!

Kérdésével, észrevételével keressen minket kapcsolattartói email címünkön: adatbazis@nepiiparmuveszet.hu
Az adatbázis létrehozását, prgramozását és a fényképek elkészítését Földházi Balázs végezte.

NKAA Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény internetes közzététele a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg.




 

VIRTUÁLIS SÉTA
virtuális séta

A gyűjtemény termeinek bejárása.

HÍMZÉS ADATBÁZIS
hímzés adatbázis

NYITVA  TARTÁS
nyitva tartás

ELÉRHETŐSÉG
elérhetőségek

6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.

Telefon, fax:
76/327-203
76/480-297
76/506-108

Fenntartónk:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A honlap létrejöttét lehetővé tette:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága.