A MAGYAR NÉPI HÍMZÉSMINTA GYŰJTEMÉNY

A+ / a-

Megjelenítve: 461 - 480. Összesen: 514 darab.

<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>

>




csillagvirág középen bimbóval, fogazott szélű osztott páros levelekkel
A minta megnevezése: csillagvirág középen bimbóval, fogazott szélű osztott páros levelekkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./20.
Alkotó: Pribojszki ErzsébetHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=6 sz=5,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




fogazott szélű keskenyedő hullámindában elhelyezett szegfű, szegfű bimbó és bimbó
A minta megnevezése: fogazott szélű keskenyedő hullámindában elhelyezett szegfű, szegfű bimbó és bimbó
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./21.
Alkotó: Dr. Illés KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltés, irházó öltés (huroköltés)Méret: h=19,3 sz=7,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




szimmetrikus virágbokor  ibolyákkal, kerekszirmú virággal, osztott hegyes levelekkel, páros levelekkel
A minta megnevezése: szimmetrikus virágbokor ibolyákkal, kerekszirmú virággal, osztott hegyes levelekkel, páros levelekkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés, a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./22.
Alkotó: Szelezsán JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=5 sz=5,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




aszimmetrikus virágbokor, szív alakú szirmokból alakított virágból kiinduló leveles ágakon ibolya, szegfű bimbó, rózsa bimbó, bogyós ág
A minta megnevezése: aszimmetrikus virágbokor, szív alakú szirmokból alakított virágból kiinduló leveles ágakon ibolya, szegfű bimbó, rózsa bimbó, bogyós ág
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./23.
Alkotó: Takách GézánéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=6,5 sz=4,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles bimbós szár
A minta megnevezése: leveles bimbós szár
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./24.
Alkotó: Dénes SándornéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, vörös, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m= 3,5 sz=2,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




pöttyökkel körülölelt szemes bimbó tetején hármas levelek, kétfelé ágazó különböző bimbós ágakkal
A minta megnevezése: pöttyökkel körülölelt szemes bimbó tetején hármas levelek, kétfelé ágazó különböző bimbós ágakkal
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./25.
Alkotó: Dénes SándornéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, vörös, okkersárga, sötétkék
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m= 3,3 sz= 6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles bimbós ág, szemes bimbóval és macskatökével (szívvirág)
A minta megnevezése: leveles bimbós ág, szemes bimbóval és macskatökével (szívvirág)
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./26.
Alkotó: Lipták JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, vörös, okkersárga, sötétkék
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m= 5,5 sz=3,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




szalaggal megkötött leveles ág, kisebb-nagyobb szemes bimbókkal és bogyókkal
A minta megnevezése: szalaggal megkötött leveles ág, kisebb-nagyobb szemes bimbókkal és bogyókkal
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./27.
Alkotó: Bukvainé Csatári HajnalkaHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, vörös, okkersárga, sötétkék
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: h=14,3 sz=4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




futóhullám (egymásba kapcsolódó kacsok)
A minta megnevezése: futóhullám (egymásba kapcsolódó kacsok)
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./28.
Alkotó: Milyó JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: vörös, sötétkék
Öltés technika: száröltésMéret: m=1,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




páros leveles szárak között szegfűbimbók
A minta megnevezése: páros leveles szárak között szegfűbimbók
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./29.
Alkotó: Milyó JánosnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, okkersárga, vörös
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ágak között forgórózsa
A minta megnevezése: leveles ágak között forgórózsa
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./30.
Alkotó: Varga JuditHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, okkersárga, vörös
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=1,7 sz=8,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




almás irha pettyel és hármas levéllel
A minta megnevezése: almás irha pettyel és hármas levéllel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./31.
Alkotó: Szabóné Laurinyecz JuditHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, vörös, sötétkék, fekete
Öltés technika: laposöltés, irházó öltés (huroköltés)Méret: m=2,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




almás irha hullámvonallal és dupla pettyel
A minta megnevezése: almás irha hullámvonallal és dupla pettyel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./32.
Alkotó: Szabóné Laurinyecz JuditHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: vörös, sötétkék, fekete
Öltés technika: laposöltés, száröltés, irházó öltés (huroköltés)Méret: m=1,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




almás irha hullámvonallal leveles gyöngyvirágos ággal
A minta megnevezése: almás irha hullámvonallal leveles gyöngyvirágos ággal
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.2./33.
Alkotó: Karacsiné Juhos IlonaHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, vörös, sötétkék, fekete
Öltés technika: laposöltés, száröltés, irházó öltés (huroköltés)Méret: m=2,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




almás irha pöttyel
A minta megnevezése: almás irha pöttyel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./1
Alkotó: Széplaky EndrénéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: fekete, bordó
Öltés technika: laposöltés, irházó öltés (huroköltés)Méret: m=0,9
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




almás irha hármas levéllel
A minta megnevezése: almás irha hármas levéllel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./2.
Alkotó: Széplaky EndrénéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltés, irházó öltés (huroköltés)Méret: m=1,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




sűrű rozmaring ág között ibolya
A minta megnevezése: sűrű rozmaring ág között ibolya
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./3
Alkotó: Takách GézánéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, okkersárga, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=1,9
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




"S" formából kialakított sorminta páros és hármas levelekkel
A minta megnevezése: "S" formából kialakított sorminta páros és hármas levelekkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./4.
Alkotó: Széplaky EndrénéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, fekete, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles száron kisvirág páros hegyes levéllel, kaccsal
A minta megnevezése: leveles száron kisvirág páros hegyes levéllel, kaccsal
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./5.
Alkotó: Széplaky EndrénéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, sötétkék, okkerságra, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=5 sz=3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




páros levél két bimbóval
A minta megnevezése: páros levél két bimbóval
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./6
Alkotó: Széplaky EndrénéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, sötétkék, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m= 1,6 sz=2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>


A Népi Iparművészeti Gyűjtemény 2009-ben elindította a Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény létrehozását, amely hazánk tájegységeiben megtalálható és jellemző hímzés motívumkincseit olyan kézbe vehető formában (kivarrt mintakendő) jeleníti meg, mely bemutatja az adott területre jellemző mintákat, anyag- és színhasználatot valamint az alkalmazott öltéstechnikákat.
Eddig öt megye jellegzetes hímzéskincse került feldolgozásra: Bács-Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Pest- és Vas megye. Az elkészült anyag színvonala alapján célunk, hogy a munka tovább folytatódjon, és újabb megyék bevonásával elkészülhessen a teljes országos adattár.
Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően.

Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően. A mintakendők létrehozásában, az adatok felgyűjtésében és feldolgozásában segítségünkre voltak:
- Beszprémy Józsefné, a Népművészet Mestere, Sárvár
- Dr. Dulai Sándorné, népi iparművész, Szada
- Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere, Békéscsaba
- Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere, Homokmégy
- Sárosi Mihályné, a Népművészt Mestere, Hódmezővásárhely
- Dr. Szabó Imréné, a Népművészet Mestere, Szeged
- Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Kecskemét<

Köszönet érte!

Kérdésével, észrevételével keressen minket kapcsolattartói email címünkön: adatbazis@nepiiparmuveszet.hu
Az adatbázis létrehozását, prgramozását és a fényképek elkészítését Földházi Balázs végezte.

NKAA Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény internetes közzététele a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg.




 

VIRTUÁLIS SÉTA
virtuális séta

A gyűjtemény termeinek bejárása.

HÍMZÉS ADATBÁZIS
hímzés adatbázis

NYITVA  TARTÁS
nyitva tartás

ELÉRHETŐSÉG
elérhetőségek

6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.

Telefon, fax:
76/327-203
76/480-297
76/506-108

Fenntartónk:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A honlap létrejöttét lehetővé tette:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága.