A MAGYAR NÉPI HÍMZÉSMINTA GYŰJTEMÉNY

A+ / a-

Megjelenítve: 481 - 500. Összesen: 514 darab.

<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>

>




leveles ág virággal
A minta megnevezése: leveles ág virággal
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./7
Alkotó: Széplaky EndrénéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, okkersárga, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=3 sz=2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ág virággal, pöttyökkel
A minta megnevezése: leveles ág virággal, pöttyökkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3/8
Alkotó: Széplaky EndrénéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, sötétkék, okkersárga, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=3,8 sz=1,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




páros leveles ágon kisvirág macskatöke (szívvirág) középpel
A minta megnevezése: páros leveles ágon kisvirág macskatöke (szívvirág) középpel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./9
Alkotó: Takách GézánéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, sötétkék, okkersárga, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=3,2 sz=2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ágon laza szerkezetű bimbó
A minta megnevezése: leveles ágon laza szerkezetű bimbó
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./10.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld,sötétkék, okkersárga, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=4,5 sz=2,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ág osztott levéllel, bimbóval
A minta megnevezése: leveles ág osztott levéllel, bimbóval
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./11.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld,sötétkék, okkersárga, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=4 sz=3,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ágak végén fogazott osztott levelekkel
A minta megnevezése: leveles ágak végén fogazott osztott levelekkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 1012.10.3./12.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=5,7 sz=4,4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ág bimbóval, tetején páros levél bajuszlevéllel
A minta megnevezése: leveles ág bimbóval, tetején páros levél bajuszlevéllel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./13.
Alkotó: Györfi KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, sötétkék, okkersárga, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=4,8 sz=1,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




forgórózsán páros bajuszlevél között három osztott levél
A minta megnevezése: forgórózsán páros bajuszlevél között három osztott levél
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./14.
Alkotó: Monostori JózefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, okkersárga, bordó
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=4,2 sz=4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




hármas levél
A minta megnevezése: hármas levél
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./15.
Alkotó: Monostori JózefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, bordó
Öltés technika: laposöltésMéret: m= 1,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




hármas levél
A minta megnevezése: hármas levél
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./16.
Alkotó: Monostori JózefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, bordó
Öltés technika: laposöltésMéret: m=1,4 sz=1,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




osztott forgórózsa
A minta megnevezése: osztott forgórózsa
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./17.
Alkotó: Monostori JózefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: bordó, sötétkék, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: d=2,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




forgórózsa
A minta megnevezése: forgórózsa
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./18.
Alkotó: Monostori JózefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: bordó, sötétkék
Öltés technika: laposöltésMéret: d=2,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




hegyesszirmú forgórózsa
A minta megnevezése: hegyesszirmú forgórózsa
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./19.
Alkotó: Monostori JózefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: bordó, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: d=2,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ág bajuszos macskatöke (szívvirággal), bimbókkal
A minta megnevezése: leveles ág bajuszos macskatöke (szívvirággal), bimbókkal
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./20.
Alkotó: Monostori JózefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, okkersárga, bordó, sötétkék
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: h=5,5 sz=2,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ág bajuszos és osztott levéllel, bimbókkal
A minta megnevezése: leveles ág bajuszos és osztott levéllel, bimbókkal
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./21.
Alkotó: Széplaky EndrénéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, okkersárga, bordó, sötétkék
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=5,5 sz=5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




forgórózsa váltakozó színű szirmokkal, kerek és osztott hegyes levéllel
A minta megnevezése: forgórózsa váltakozó színű szirmokkal, kerek és osztott hegyes levéllel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./22.
Alkotó: Monostori JózsefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, okkersárga, bordó, sötétkék
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: d= 3,4 m=5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




hatszirmú "stófos" rózsa
A minta megnevezése: hatszirmú "stófos" rózsa
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./23
Alkotó: Monostori JózsefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: okkersárga, bordó, sötétkék
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3,2 sz=3,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




tulipán
A minta megnevezése: tulipán
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./24.
Alkotó: Huszár GyörgynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld,okkersárga, bordó, sötétkék, fekete
Öltés technika: laposöltésMéret: m=3 sz=3,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




sokszirmú tojásrózsa pöttyökkel
A minta megnevezése: sokszirmú tojásrózsa pöttyökkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./25.
Alkotó: Huszár GyörgynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, okkersárga, bordó, sötétkék
Öltés technika: laposöltésMéret: m= 6 sz=7,2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ágon bimbó fogazott szélű osztott levéllel
A minta megnevezése: leveles ágon bimbó fogazott szélű osztott levéllel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./26.
Alkotó: Pribojszki ErzsébetHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, bordó, sötétkék
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=5 sz=3,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>


A Népi Iparművészeti Gyűjtemény 2009-ben elindította a Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény létrehozását, amely hazánk tájegységeiben megtalálható és jellemző hímzés motívumkincseit olyan kézbe vehető formában (kivarrt mintakendő) jeleníti meg, mely bemutatja az adott területre jellemző mintákat, anyag- és színhasználatot valamint az alkalmazott öltéstechnikákat.
Eddig öt megye jellegzetes hímzéskincse került feldolgozásra: Bács-Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Pest- és Vas megye. Az elkészült anyag színvonala alapján célunk, hogy a munka tovább folytatódjon, és újabb megyék bevonásával elkészülhessen a teljes országos adattár.
Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően.

Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően. A mintakendők létrehozásában, az adatok felgyűjtésében és feldolgozásában segítségünkre voltak:
- Beszprémy Józsefné, a Népművészet Mestere, Sárvár
- Dr. Dulai Sándorné, népi iparművész, Szada
- Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere, Békéscsaba
- Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere, Homokmégy
- Sárosi Mihályné, a Népművészt Mestere, Hódmezővásárhely
- Dr. Szabó Imréné, a Népművészet Mestere, Szeged
- Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Kecskemét<

Köszönet érte!

Kérdésével, észrevételével keressen minket kapcsolattartói email címünkön: adatbazis@nepiiparmuveszet.hu
Az adatbázis létrehozását, prgramozását és a fényképek elkészítését Földházi Balázs végezte.

NKAA Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény internetes közzététele a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg.




 

VIRTUÁLIS SÉTA
virtuális séta

A gyűjtemény termeinek bejárása.

HÍMZÉS ADATBÁZIS
hímzés adatbázis

NYITVA  TARTÁS
nyitva tartás

ELÉRHETŐSÉG
elérhetőségek

6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.

Telefon, fax:
76/327-203
76/480-297
76/506-108

Fenntartónk:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A honlap létrejöttét lehetővé tette:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága.