A MAGYAR NÉPI HÍMZÉSMINTA GYŰJTEMÉNY

A+ / a-

Megjelenítve: 501 - 514. Összesen: 514 darab.

Első << 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>

>




fehér irharátétben virágok, mellette hímzett fogazott szélű levelek és szívformából kialakított bimbók
A minta megnevezése: fehér irharátétben virágok, mellette hímzett fogazott szélű levelek és szívformából kialakított bimbók
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés, a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./27.
Alkotó: Dr. Illés KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, világoszöld, bordó, sötétkék
Öltés technika: laposöltés, száröltés, irházó öltés (huroköltés)Méret: sz=12,5 m=10
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




fogazott szélű tojásrózsa, mellette szőlőfürtökkel
A minta megnevezése: fogazott szélű tojásrózsa, mellette szőlőfürtökkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./28.
Alkotó: Sajti MáriaHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, bordó, sötétkék, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=7,7 sz=8,4
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




páros tölgyfa levelek indával, rajta tojásrózsa páros leveles középpel, pöttyökkel
A minta megnevezése: páros tölgyfa levelek indával, rajta tojásrózsa páros leveles középpel, pöttyökkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./29.
Alkotó: Sajti MáriaHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, bordó, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m= 8 sz=7,9
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




ibolya felett páros leveles ág, mellette nagy formájú eperlevél, melyből leveles bimbós ág ágazik ki
A minta megnevezése: ibolya felett páros leveles ág, mellette nagy formájú eperlevél, melyből leveles bimbós ág ágazik ki
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./30.
Alkotó: Sajti MáriaHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, bordó, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=7 sz=7,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




pávaszem (csipkés szélű tojásrózsa levelekkel, pöttyökkel)
A minta megnevezése: pávaszem (csipkés szélű tojásrózsa levelekkel, pöttyökkel)
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./31
Alkotó: Monostori JózsefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, sötétkék, bordó, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=7 sz=6,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




forgórózsa közepű tüskésrózsa hármas levéllel
A minta megnevezése: forgórózsa közepű tüskésrózsa hármas levéllel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./32.
Alkotó: Monostori JózsefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó, okkersárga
Öltés technika: laposöltésMéret: m=5,7 sz=4,1
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




tüskésrózsa, nyolcszirmú virág középpel
A minta megnevezése: tüskésrózsa, nyolcszirmú virág középpel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./33.
Alkotó: Monostori JózsefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: sötétzöld, bordó, okkersárga, sötétkék
Öltés technika: laposöltésMéret: d=5,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles száron sokszirmú virág macskatöke (szívvirág) középpel, pöttyökkel
A minta megnevezése: leveles száron sokszirmú virág macskatöke (szívvirág) középpel, pöttyökkel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./34.
Alkotó: Monostori JózsefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó, okkersárga, sötétkék, mályva (tüdőszín)
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: h=7,5 sz=5,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




bajuszos leveles szárakon bimbóval, bogyókkal
A minta megnevezése: bajuszos leveles szárakon bimbóval, bogyókkal
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./35.
Alkotó: Dr. Zsiros GézánéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó, sötétkék
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: h=6,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




sűrű leveles ág osztott szirmú virággal
A minta megnevezése: sűrű leveles ág osztott szirmú virággal
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./36.
Alkotó: Dr. Zsiros GézánéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó, sötétkék, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: h=5,5 sz=4,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




leveles ágon ibolya, bogyók, tölgyfalevél, osztott hármas levél, bajusz levél rajta hullámos sziromsorokból kialakított rózsa csipkés széllel
A minta megnevezése: leveles ágon ibolya, bogyók, tölgyfalevél, osztott hármas levél, bajusz levél rajta hullámos sziromsorokból kialakított rózsa csipkés széllel
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./37.
Alkotó: Monostori JózsefnéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó, sötétkék, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=12,3 sz=8,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




bajuszlevélből, levelekből kiágazó bogyós ágak között csipkés szélű tojásrózsa
A minta megnevezése: bajuszlevélből, levelekből kiágazó bogyós ágak között csipkés szélű tojásrózsa
Néprajzi leírás: A 19.században Békés megyében Békésen, Gyulán, Füzesgyarmaton dolgozó szűcsök a magyar lakosság számára készítettek ködmönöket, amelyeket a vásárokon a környékben lakó magyarság is megvásárolt (Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény). A rátéttel és hímzéssel díszített ködmönöket korábban a férfiak, később leginkább a lányok, asszonyok hordták. Szabása és díszítménye megkülönbözteti a megyében élő nemzetiségekétől. Rövid derekú, állógallérú, szabott hátú, nem fodros aljú, csípőig érő ruhadarab. A bőrt krétával fehérítették. Az összefüggő fehér irharátét és a hozzá csatlakozó selyem hímzés a hátán, az elején és az ujján található. Színállását tekintve a bordó és a vörös színállás a legjellemzőbb.
Lelőhely: BékésLeltári szám: 2012.10.3./38.
Alkotó: Dr. Illés KárolynéHasználat helye: női ködmön
Alapanyag: Régen: racka juh kikészített bőre, Ma: nyers vagy bézs színű terliszterHasználat ideje: 19. század, 20. század eleje
Fonal: Régen: szűcsselyem, pamut Ma: osztott hímző két szálMinta színállása: világoszöld, sötétzöld, bordó, sötétkék, okkersárga
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=6,5 sz=8,7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2010
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Tábori György:
Szűcshímzések, Békés megye néprajz sorozat (7) Békéscsaba, 1977.,
Tábori György:
A Békés megyei Szlovákok ködmönei, A magyarországi nemzetiségek néprajza, Budapest 1975.,
Gecsey Lajos és Dr. Köteles Lajos (szerk.):
Népművészeti örökségünk, Békéscsaba, 1987.
Békési Műhely-Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1980. Békés Megyei Művelődési Központ a Mezőkovácsházi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ,
Békési Műhely - Békés megyei szűcshímzések, Békéscsaba 1985. Megyei Művelődési Központ,
Kresz Mária:
Népi Szűcsmunka, Budapest, 1979. Corvina Kiadó,
Szabóné T.Nagy Zsófia- Varga Marianna:
Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma, Szeged, 1996. Juhász Gyula Művelődési Központ,
Pál Miklósné szerkesztésében:
A soknemzetiségű Békés megye hímzései,
Dr. Illés Károlyné:
Szlovák hímzések Békés megyében, Békéscsaba,
Dr. Illés Károlyné:
Hímzés mintagyűjtemény, Békéscsaba 2012.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




ingujj betétingujj betét
A minta megnevezése: ingujj betét
Néprajzi leírás: Hercegszántó a szerb határnál fekszik.Részben sokácok lakják. Hagyományos népviseleti darabjaikat (ingek, szoknyák, kötények, gatyák, biklák) gazdagon hímezték, később flitterezték. Eredetileg kender- vagy lenvászonra hímeztek. Az ingujj betét végig szálszorításos technikával díszítve, fekete, arany (a szegényebbeknél sárga) hímzésekkel gazdagítva. Szerkesztés: geometrikus, ismétlődő motívumok, szoros elrendezésben.
Lelőhely: HercegszántóLeltári szám: 2012.7.3/9
Alkotó: Suri JózsefnéHasználat helye: ingváll
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: gyöngyperléMinta színállása: fehér
Öltés technika: szálhúzás, szálszorításMéret: m=3,6
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A hercegszántói ingváll hímzésének feldolgozása. Kecskemét, 2000.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




ingujj betétingujj betét
A minta megnevezése: ingujj betét
Néprajzi leírás: Hercegszántó a szerb határnál fekszik.Részben sokácok lakják. Hagyományos népviseleti darabjaikat (ingek, szoknyák, kötények, gatyák, biklák) gazdagon hímezték, később flitterezték. Eredetileg kender- vagy lenvászonra hímeztek. Az ingujj betét végig szálszorításos technikával díszítve, fekete, arany (a szegényebbeknél sárga) hímzésekkel gazdagítva. Szerkesztés: geometrikus, ismétlődő motívumok, szoros elrendezésben.
Lelőhely: HercegszántóLeltári szám: 2012.7.3/10
Alkotó: Suri JózsefnéHasználat helye: ingváll
Alapanyag: takácsvászonHasználat ideje:
Fonal: gyöngyperléMinta színállása: fehér
Öltés technika: szálhúzás, szálszorítás, pókozásMéret: m=3,1
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: dr. Varga Ferencné:
A hercegszántói ingváll hímzésének feldolgozása. Kecskemét, 2000.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Első << 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>


A Népi Iparművészeti Gyűjtemény 2009-ben elindította a Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény létrehozását, amely hazánk tájegységeiben megtalálható és jellemző hímzés motívumkincseit olyan kézbe vehető formában (kivarrt mintakendő) jeleníti meg, mely bemutatja az adott területre jellemző mintákat, anyag- és színhasználatot valamint az alkalmazott öltéstechnikákat.
Eddig öt megye jellegzetes hímzéskincse került feldolgozásra: Bács-Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Pest- és Vas megye. Az elkészült anyag színvonala alapján célunk, hogy a munka tovább folytatódjon, és újabb megyék bevonásával elkészülhessen a teljes országos adattár.
Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően.

Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően. A mintakendők létrehozásában, az adatok felgyűjtésében és feldolgozásában segítségünkre voltak:
- Beszprémy Józsefné, a Népművészet Mestere, Sárvár
- Dr. Dulai Sándorné, népi iparművész, Szada
- Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere, Békéscsaba
- Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere, Homokmégy
- Sárosi Mihályné, a Népművészt Mestere, Hódmezővásárhely
- Dr. Szabó Imréné, a Népművészet Mestere, Szeged
- Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Kecskemét<

Köszönet érte!

Kérdésével, észrevételével keressen minket kapcsolattartói email címünkön: adatbazis@nepiiparmuveszet.hu
Az adatbázis létrehozását, prgramozását és a fényképek elkészítését Földházi Balázs végezte.

NKAA Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény internetes közzététele a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg.




 

VIRTUÁLIS SÉTA
virtuális séta

A gyűjtemény termeinek bejárása.

HÍMZÉS ADATBÁZIS
hímzés adatbázis

NYITVA  TARTÁS
nyitva tartás

ELÉRHETŐSÉG
elérhetőségek

6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.

Telefon, fax:
76/327-203
76/480-297
76/506-108

Fenntartónk:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A honlap létrejöttét lehetővé tette:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága.