A MAGYAR NÉPI HÍMZÉSMINTA GYŰJTEMÉNY

A+ / a-

Megjelenítve: 101 - 120. Összesen: 514 darab.

<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>

>




Tölgyfaleveles bimbós sorminta
A minta megnevezése: Tölgyfaleveles bimbós sorminta
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. Szerkesztés: Egy vagy két mintasor rakódik a szélmintára a fejkendőn.
Lelőhely: BagLeltári szám: 2012.6.4./17.
Alkotó: Repeiné Rem AnnaHasználat helye: fejkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér anchor hímzőfonalMinta színállása: fehér
Öltés technika: laposhímzésMéret: m=1,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Háromcseresznyés vagy kisbimbós sorminta
A minta megnevezése: Háromcseresznyés vagy kisbimbós sorminta
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. Szerkesztés: Egy vagy két mintasor rakódik a szélmintára a fejkendőn.
Lelőhely: BagLeltári szám: 2012.6.4./18
Alkotó: Repeiné Rem AnnaHasználat helye: fejkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér anchor hímzőfonalMinta színállása: fehér
Öltés technika: laposhímzés, lyukvarrásMéret: m=2,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Tulipános sorminta
A minta megnevezése: Tulipános sorminta
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. Szerkesztés: Egy vagy két mintasor rakódik a szélmintára a fejkendőn.
Lelőhely: BagLeltári szám: 2012.6.4./19
Alkotó: Repeiné Rem AnnaHasználat helye: fejkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: puppets gyöngyperléMinta színállása: kék, piros
Öltés technika: laposhímzésMéret: m=3,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Vízfolyásos sorminta
A minta megnevezése: Vízfolyásos sorminta
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. Szerkesztés: Egy vagy két mintasor rakódik a szélmintára a fejkendőn.
Lelőhely: BagLeltári szám: 2012.6.4./20.
Alkotó: Repeiné Rem AnnaHasználat helye: fejkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér anchor hímzőfonalMinta színállása: fehér
Öltés technika: laposhímzésMéret: m=2
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Sarokminta 1. (szőlős)
A minta megnevezése: Sarokminta 1. (szőlős)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A hímzett fejkendő az ünnepi viselet díszes darabja. A díszítmények a kendő sarkában kaptak helyet úgy szerkesztve, hogy a hátul lelógó kendősarok a legdíszesebb. Az áll alatt megkötött kendőnek a két oldalra kinyúló sarkát ugyancsak díszítették, de ide szerényebb ékítmények kerültek. A kendő belső sarkába nem varrtak mintát, legfeljebb csak az évszámot. A fejkendők széleit slingelés, vagy lyukhímzés keretezi, de nem ritka a kézi horgolásos megoldás sem. A gazdagon díszített kendők sarkait két oldalon hímzett keretbe foglalták, tehát a fő minta soha nem állt egyedül. Szerkesztés: Egy vagy két mintasor rakódik a szélmintára a fejkendőn, és a sarokba kerül a sarokminta. Abban az esetben, ha a lyuk nagyobb, pókos kitöltést alkalmaznak, mit ebben a mintában.
Lelőhely: SzadaLeltári szám: 2012.6.5./1.
Alkotó: Király MártaHasználat helye: fejkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér anchor hímzőfonalMinta színállása: fehér
Öltés technika: laposhímzés, huroköltés, lyukhímzés, pókozásMéret: m=11,5 sz=8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Sarokminta 2. (tölgyfaleveles)
A minta megnevezése: Sarokminta 2. (tölgyfaleveles)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A hímzett fejkendő az ünnepi viselet díszes darabja. A díszítmények a kendő sarkában kaptak helyet úgy szerkesztve, hogy a hátul lelógó kendősarok a legdíszesebb. Az áll alatt megkötött kendőnek a két oldalra kinyúló sarkát ugyancsak díszítették, de ide szerényebb ékítmények kerültek. A kendő belső sarkába nem varrtak mintát, legfeljebb csak az évszámot. A fejkendők széleit slingelés, vagy lyukhímzés keretezi, de nem ritka a kézi horgolásos megoldás sem. A gazdagon díszített kendők sarkait két oldalon hímzett keretbe foglalták, tehát a fő minta soha nem állt egyedül. Szerkesztés: Egy vagy két mintasor rakódik a szélmintára a fejkendőn, és a sarokba kerül a sarokminta.
Lelőhely: SzadaLeltári szám: 2012.6.5./2.
Alkotó: Király MártaHasználat helye: fejkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér anchor hímzőfonalMinta színállása: fehér
Öltés technika: laposöltés, száröltés, huroköltés, lyukhímzésMéret: m=12 sz=7
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -1900
Megjegyzés:




Sarokminta 3. (madaras)
A minta megnevezése: Sarokminta 3. (madaras)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A hímzett fejkendő az ünnepi viselet díszes darabja. A díszítmények a kendő sarkában kaptak helyet úgy szerkesztve, hogy a hátul lelógó kendősarok a legdíszesebb. Az áll alatt megkötött kendőnek a két oldalra kinyúló sarkát ugyancsak díszítették, de ide szerényebb ékítmények kerültek. A kendő belső sarkába nem varrtak mintát, legfeljebb csak az évszámot. A fejkendők széleit slingelés, vagy lyukhímzés keretezi, de nem ritka a kézi horgolásos megoldás sem. A gazdagon díszített kendők sarkait két oldalon hímzett keretbe foglalták, tehát a fő minta soha nem állt egyedül. Szerkesztés: Egy vagy két mintasor rakódik a szélmintára a fejkendőn, és a sarokba kerül a sarokminta.
Lelőhely: HévízgyörkLeltári szám: 2012.6.5./3.
Alkotó: Király MártaHasználat helye: fejkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér: anchor hímzőfonal piros: puppets gyöngyperléMinta színállása: fehér, piros
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: m=11,5 sz=11
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Sarokminta 4. (poharas)
A minta megnevezése: Sarokminta 4. (poharas)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A hímzett fejkendő az ünnepi viselet díszes darabja. A díszítmények a kendő sarkában kaptak helyet úgy szerkesztve, hogy a hátul lelógó kendősarok a legdíszesebb. Az áll alatt megkötött kendőnek a két oldalra kinyúló sarkát ugyancsak díszítették, de ide szerényebb ékítmények kerültek. A kendő belső sarkába nem varrtak mintát, legfeljebb csak az évszámot. A fejkendők széleit slingelés, vagy lyukhímzés keretezi, de nem ritka a kézi horgolásos megoldás sem. A gazdagon díszített kendők sarkait két oldalon hímzett keretbe foglalták, tehát a fő minta soha nem állt egyedül. Szerkesztés: Egy vagy két mintasor rakódik a szélmintára a fejkendőn, és a sarokba kerül a sarokminta.
Lelőhely: HévízgyörkLeltári szám: 2012.6.5./4.
Alkotó: Király MártaHasználat helye: fejkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér: anchor hímzőfonal piros: puppets gyöngyperléMinta színállása: fehér, piros
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: m=12,5 sz=12,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Sarokminta 5. (szives)
A minta megnevezése: Sarokminta 5. (szives)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A hímzett fejkendő az ünnepi viselet díszes darabja. A díszítmények a kendő sarkában kaptak helyet úgy szerkesztve, hogy a hátul lelógó kendősarok a legdíszesebb. Az áll alatt megkötött kendőnek a két oldalra kinyúló sarkát ugyancsak díszítették, de ide szerényebb ékítmények kerültek. A kendő belső sarkába nem varrtak mintát, legfeljebb csak az évszámot. A fejkendők széleit slingelés, vagy lyukhímzés keretezi, de nem ritka a kézi horgolásos megoldás sem. A gazdagon díszített kendők sarkait két oldalon hímzett keretbe foglalták, tehát a fő minta soha nem állt egyedül. Szerkesztés: Egy vagy két mintasor rakódik a szélmintára a fejkendőn, és a sarokba kerül a sarokminta.
Lelőhely: GalgahévízLeltári szám: 2012.6.5./5
Alkotó: Király MártaHasználat helye: fejkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér: anchor hímzőfonal piros: puppets gyöngyperléMinta színállása: fehér, piros
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: m=9,8 sz=7,3
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Sarokminta 6. (kis poharas)
A minta megnevezése: Sarokminta 6. (kis poharas)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A hímzett fejkendő az ünnepi viselet díszes darabja. A díszítmények a kendő sarkában kaptak helyet úgy szerkesztve, hogy a hátul lelógó kendősarok a legdíszesebb. Az áll alatt megkötött kendőnek a két oldalra kinyúló sarkát ugyancsak díszítették, de ide szerényebb ékítmények kerültek. A kendő belső sarkába nem varrtak mintát, legfeljebb csak az évszámot. A fejkendők széleit slingelés, vagy lyukhímzés keretezi, de nem ritka a kézi horgolásos megoldás sem. A gazdagon díszített kendők sarkait két oldalon hímzett keretbe foglalták, tehát a fő minta soha nem állt egyedül. Szerkesztés: Egy vagy két mintasor rakódik a szélmintára a fejkendőn, és a sarokba kerül a sarokminta.
Lelőhely: KartalLeltári szám: 2012.6.5./6
Alkotó: Király MártaHasználat helye: fejkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér: anchor hímzőfonal piros: puppets gyöngyperléMinta színállása: fehér, piros
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: m=7,3 sz=6,8
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Zsebkendősarok 1. (vázás, PR monogramm)
A minta megnevezése: Zsebkendősarok 1. (vázás, PR monogramm)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A 40-50 cm-es oldalú zsebkendőt vagy kézbevaló kendőt a nők viselték a kezükben díszként, ünnepi alkalmakkor. Alapanyaga , motívumkincse és öltéstechnikája a nyakbavaló és fejrevaló, fehér varrott kendőkre emlékeztet. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. A fehérhímzés csekély pirossal kevert. Horgolás, hegyes vagy kerek cakk szegélyezi. Jellegzetes a kendők, zsebkendők, vállkendők sarkában megjelenő piros monogramm, és a különféle koronák. Az 1910-20-as évektől a mintákat a fehér hímzés mellett kék és piros, majd később többféle színű fonallal is hímezik. Szerkesztés: A szélmintára egy sorminta kerül, a sarokba pedig egy sarokminta. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. Itt egy teljes szerkesztést láthatunk: szélminta, sorminta, sarokminta.
Lelőhely: GalgahévízLeltári szám: 2012.6.6./1.
Alkotó: Orbán IstvánnéHasználat helye: zsebkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér: anchor hímzőfonal piros: puppets gyöngyperléMinta színállása: fehér, piros
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: m=11 sz=11
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Zsebkendősarok 2. (virágos, RR monogramm)
A minta megnevezése: Zsebkendősarok 2. (virágos, RR monogramm)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A 40-50 cm-es oldalú zsebkendőt vagy kézbevaló kendőt a nők viselték a kezükben díszként, ünnepi alkalmakkor. Alapanyaga , motívumkincse és öltéstechnikája a nyakbavaló és fejrevaló, fehér varrott kendőkre emlékeztet. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. A fehérhímzés csekély pirossal kevert. Horgolás, hegyes vagy kerek cakk szegélyezi. Jellegzetes a kendők, zsebkendők, vállkendők sarkában megjelenő piros monogramm, és a különféle koronák. Az 1910-20-as évektől a mintákat a fehér hímzés mellett kék és piros, majd később többféle színű fonallal is hímezik. Szerkesztés: A szélmintára egy sorminta kerül, a sarokba pedig egy sarokminta. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. Itt egy teljes szerkesztést láthatunk: szélminta, sorminta, sarokminta.
Lelőhely: GalgahévízLeltári szám: 2012.6.6./2.
Alkotó: Orbán IstvánnéHasználat helye: zsebkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér: anchor hímzőfonal piros: puppets gyöngyperléMinta színállása: fehér, piros
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: m=11 sz=11
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Zsebkendősarok 3. (virágos)
A minta megnevezése: Zsebkendősarok 3. (virágos)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A 40-50 cm-es oldalú zsebkendőt vagy kézbevaló kendőt a nők viselték a kezükben díszként, ünnepi alkalmakkor. Alapanyaga, motívumkincse és öltéstechnikája a nyakbavaló és fejrevaló, fehér varrott kendőkre emlékeztet. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. A fehérhímzés csekély pirossal kevert. Horgolás, hegyes vagy kerek cakk szegélyezi. Jellegzetes a kendők, zsebkendők, vállkendők sarkában megjelenő piros monogramm, és a különféle koronák. Az 1910-20-as évektől a mintákat a fehér hímzés mellett kék és piros, majd később többféle színű fonallal is hímezik. Szerkesztés: A szélmintára egy sorminta kerül, a sarokba pedig egy sarokminta. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. Az eredeti kendőn a széle gyári csipkével van díszítve.
Lelőhely: SzadaLeltári szám: 2012.6.6./3.
Alkotó: Dulai SándornéHasználat helye: zsebkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér anchor hímzőfonalMinta színállása: fehér
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: m=8,5 sz=7,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Zsebkendősarok 4.
A minta megnevezése: Zsebkendősarok 4.
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A 40-50 cm-es oldalú zsebkendőt vagy kézbevaló kendőt a nők viselték a kezükben díszként, ünnepi alkalmakkor. Alapanyaga, motívumkincse és öltéstechnikája a nyakbavaló és fejrevaló, fehér varrott kendőkre emlékeztet. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. A fehérhímzés csekély pirossal kevert. Horgolás, hegyes vagy kerek cakk szegélyezi. Jellegzetes a kendők, zsebkendők, vállkendők sarkában megjelenő piros monogramm, és a különféle koronák. Az 1910-20-as évektől a mintákat a fehér hímzés mellett kék és piros, majd később többféle színű fonallal is hímezik. Szerkesztés: A szélmintára egy sorminta kerül, a sarokba pedig egy sarokminta. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. Itt egy teljes szerkesztést láthatunk: szélminta, sorminta, sarokminta.
Lelőhely: HévízgyörkLeltári szám: 2012.6.6./4.
Alkotó: Orbán IstvánnéHasználat helye: zsebkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér: anchor hímzőfonal piros: puppets gyöngyperléMinta színállása: fehér, piros
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: 11x11
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Zsebkendősarok 5. (macskanyomos)
A minta megnevezése: Zsebkendősarok 5. (macskanyomos)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A 40-50 cm-es oldalú zsebkendőt vagy kézbevaló kendőt a nők viselték a kezükben díszként, ünnepi alkalmakkor. Alapanyaga, motívumkincse és öltéstechnikája a nyakbavaló és fejrevaló, fehér varrott kendőkre emlékeztet. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. A fehérhímzés csekély pirossal kevert. Horgolás, hegyes vagy kerek cakk szegélyezi. Jellegzetes a kendők, zsebkendők, vállkendők sarkában megjelenő piros monogramm, és a különféle koronák. Az 1910-20-as évektől a mintákat a fehér hímzés mellett kék és piros, majd később többféle színű fonallal is hímezik. Szerkesztés: A szélmintára egy sorminta kerül, a sarokba pedig egy sarokminta. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. Itt egy teljes szerkesztést láthatunk: szélminta, sorminta, sarokminta.
Lelőhely: BagLeltári szám: 2012.6.6./5.
Alkotó: Paja JózsefnéHasználat helye: zsebkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér: anchor hímzőfonal piros: puppets gyöngyperléMinta színállása: fehér, piros
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: 11x11
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Zsebkendősarok 6. (jegykendő, szegélybimbós, TM és NÖ monogramm)
A minta megnevezése: Zsebkendősarok 6. (jegykendő, szegélybimbós, TM és NÖ monogramm)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A 40-50 cm-es oldalú zsebkendőt vagy kézbevaló kendőt a nők viselték a kezükben díszként, ünnepi alkalmakkor. Alapanyaga, motívumkincse és öltéstechnikája a nyakbavaló és fejrevaló, fehér varrott kendőkre emlékeztet. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. A fehérhímzés csekély pirossal kevert. Horgolás, hegyes vagy kerek cakk szegélyezi. Jellegzetes a kendők, zsebkendők, vállkendők sarkában megjelenő piros monogramm, és a különféle koronák. Az 1910-20-as évektől a mintákat a fehér hímzés mellett kék és piros, majd később többféle színű fonallal is hímezik. Szerkesztés: A szélmintára egy sorminta kerül, a sarokba pedig egy sarokminta. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. Itt egy teljes szerkesztést láthatunk: szélminta, sorminta, sarokminta.
Lelőhely: BagLeltári szám: 2012.6.6./6.
Alkotó: Paja JózsefnéHasználat helye: zsebkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér: anchor hímzőfonal piros: puppets gyöngyperléMinta színállása: fehér, piros
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: 11,5x11,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Zsebkendősarok 7.
A minta megnevezése: Zsebkendősarok 7.
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A 40-50 cm-es oldalú zsebkendőt vagy kézbevaló kendőt a nők viselték a kezükben díszként, ünnepi alkalmakkor. Alapanyaga, motívumkincse és öltéstechnikája a nyakbavaló és fejrevaló, fehér varrott kendőkre emlékeztet. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. A fehérhímzés csekély pirossal kevert. Horgolás, hegyes vagy kerek cakk szegélyezi. Jellegzetes a kendők, zsebkendők, vállkendők sarkában megjelenő piros monogramm, és a különféle koronák. Az 1910-20-as évektől a mintákat a fehér hímzés mellett kék és piros, majd később többféle színű fonallal is hímezik. Szerkesztés: A szélmintára egy sorminta kerül, a sarokba pedig egy sarokminta. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. Itt egy teljes szerkesztést láthatunk: szélminta, sorminta, sarokminta.
Lelőhely: BagLeltári szám: 2012.6.6./7.
Alkotó: Paja JózsefnéHasználat helye: zsebkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér: anchor hímzőfonal piros: puppets gyöngyperléMinta színállása: fehér, piros
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: 12x10,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Zsebkendősarok 8. (sarokminta nélkül)
A minta megnevezése: Zsebkendősarok 8. (sarokminta nélkül)
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A 40-50 cm-es oldalú zsebkendőt vagy kézbevaló kendőt a nők viselték a kezükben díszként, ünnepi alkalmakkor. Alapanyaga, motívumkincse és öltéstechnikája a nyakbavaló és fejrevaló, fehér varrott kendőkre emlékeztet. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. A fehérhímzés csekély pirossal kevert. Horgolás, hegyes vagy kerek cakk szegélyezi. Jellegzetes a kendők, zsebkendők, vállkendők sarkában megjelenő piros monogramm, és a különféle koronák. Az 1910-20-as évektől a mintákat a fehér hímzés mellett kék és piros, majd később többféle színű fonallal is hímezik. Szerkesztés: A szélmintára egy sorminta kerül, a sarokba pedig egy sarokminta. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll.
Lelőhely: TuraLeltári szám: 2012.6.6./8.
Alkotó: Orbán IstvánnéHasználat helye: zsebkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér anchor hímzőfonalMinta színállása: fehér
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: 10,5x11
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




ajándékos kendő sarokmintája
A minta megnevezése: ajándékos kendő sarokmintája
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek.
Lelőhely: GalgahévízLeltári szám: 2012.6.7./1.
Alkotó: Paja JózsefnéHasználat helye: ajándékos kendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: fehér anchor hímzőfonalMinta színállása: fehér
Öltés technika: laposöltés, száröltés, lyukhímzésMéret: m=9,5 sz=10
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




Szíves sarokminta
A minta megnevezése: Szíves sarokminta
Néprajzi leírás: A Galga menti fehér hímzés a 19. század végén (1890-es évektől) vált elterjedtté, elsősorban a női viseletben fejkendőn, vállkendőn és zsebkendőn jelent meg. A hímzések alapanyaga sifon, gyolcs, patyolat és gyári hímzőfonal.Az 1920-30-as évekig csak fehérrel hímeztek, a 40-50-es évektől a világoskék és a piros színek is megjelennek. A sarokminták fej-, váll- és zsebkendőn is megjelenhetnek. Az átellenes sarokminta rendszerint egy kisebb és egy nagyobb motívumból áll. A fehérhímzés csekély pirossal kevert. Jellegzetes a fej-, zseb- és vállkendők sarkában megjelenő piros monogramm, és a különféle koronák. Az 1910-20-as évektől a mintákat a fehér hímzés mellett kék és piros, majd később többféle színű fonallal is hímezik. Szerkesztés:A sarokminták a szél és sorminták fölött, a sarokban helyezkednek el.
Lelőhely: GalgahévízLeltári szám: 2012.6.7/3.
Alkotó: Paja JózsefnéHasználat helye: fejkendő, vállkendő, zsebkendő
Alapanyag: sifonHasználat ideje:
Fonal: puppets gyöngyperléMinta színállása: kék, piros
Öltés technika: laposöltés, száröltésMéret: m=9,5 sz=7,5
Állapot: újMegszerzés ideje: 2011
Megszerzés módja: vásárlásGyűjtő:
Leltározó: Bognár GabriellaDarab: 1
Szakirodalom, hivatkozás: Petrás Anna:
Galga menti hímzések. Múzeumi Füzetek 27. Petőfi Múzeum. Aszód 1984.
Varga Marianna:
Régi turai hímzések. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest
dr. Dulai Sándorné:
Fehér hímzések Szadán. Szada. 2011.
Keszítés helye: -
Adattári szám: -
Státusz: -
Kor: -
Megjegyzés:




<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 >>


A Népi Iparművészeti Gyűjtemény 2009-ben elindította a Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény létrehozását, amely hazánk tájegységeiben megtalálható és jellemző hímzés motívumkincseit olyan kézbe vehető formában (kivarrt mintakendő) jeleníti meg, mely bemutatja az adott területre jellemző mintákat, anyag- és színhasználatot valamint az alkalmazott öltéstechnikákat.
Eddig öt megye jellegzetes hímzéskincse került feldolgozásra: Bács-Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Pest- és Vas megye. Az elkészült anyag színvonala alapján célunk, hogy a munka tovább folytatódjon, és újabb megyék bevonásával elkészülhessen a teljes országos adattár.
Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően.

Az országban egyedülálló Hímzésminta Gyűjtemény internetes adatbázisa a már kivarrt mintakendők motívumait, azok jellemző adatait és néprajzi leírását tartalmazza a 20/2002 NKÖM rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően. A mintakendők létrehozásában, az adatok felgyűjtésében és feldolgozásában segítségünkre voltak:
- Beszprémy Józsefné, a Népművészet Mestere, Sárvár
- Dr. Dulai Sándorné, népi iparművész, Szada
- Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere, Békéscsaba
- Romsics Lászlóné, a Népművészet Mestere, Homokmégy
- Sárosi Mihályné, a Népművészt Mestere, Hódmezővásárhely
- Dr. Szabó Imréné, a Népművészet Mestere, Szeged
- Dr. Varga Ferencné, a Népművészet Mestere, Kecskemét<

Köszönet érte!

Kérdésével, észrevételével keressen minket kapcsolattartói email címünkön: adatbazis@nepiiparmuveszet.hu
Az adatbázis létrehozását, prgramozását és a fényképek elkészítését Földházi Balázs végezte.

NKAA Magyar Népi Hímzésminta Gyűjtemény internetes közzététele a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg.




 

VIRTUÁLIS SÉTA
virtuális séta

A gyűjtemény termeinek bejárása.

HÍMZÉS ADATBÁZIS
hímzés adatbázis

NYITVA  TARTÁS
nyitva tartás

ELÉRHETŐSÉG
elérhetőségek

6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.

Telefon, fax:
76/327-203
76/480-297
76/506-108

Fenntartónk:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A honlap létrejöttét lehetővé tette:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága.