Állandó kiállítás

BEVEZETŐ

A kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Azonban a több mint 25 éve megálmodott és létrehozott állandó kiállítás a népi iparművészet akkori állapotát tükrözi, és néhány területen mára idejét múlt, vagy hiányos, tehát átgondolásra és átrendezésre szorul. A következő években tervezzük az állandó kiállítás teljes megújítását. A kiállított alkotások több mint fele, mintegy 60 %-a a Hagyományok Háza által fenntartott, budapesti székhelyű Magyar Népi Iparművészeti Múzeum tulajdona, letéti megállapodás alapján mutathatjuk be ezeket a tárgyakat.
Mind a tárgyak és alkotók válogatása terén, mind a látvány és a technikai megvalósítás tekintetében olyan új állandó kiállítást kívánunk létrehozni, mely a változó igényeknek jobban megfelel, és a mai ember számára közelebb hozza az élő magyar népművészetet.
A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A régi, idős mesterek mellett fontosnak tartjuk, hogy a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is időszaki kiállítások keretében, lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra. Jelenleg három terem időszaki kiállítótérként működik, ezért az állandó kiállítás néhány része (szőttes, kerámia) nem látható.

FARAGÁS


A faragás a népi iparművészet egyik legnagyobb ágának tekinthető. A különböző szaru-, csont- és fafaragásokat zömmel pásztoremberek készítették. Maguknak és társaiknak faragtak olyan használati tárgyakat, melyek szorosan kapcsolódtak az állattartáshoz és a szabadban való éléshez, mint például a karikást, kampósbotot, baltát, kürtöt, borotvatokot, sótartót, ivócsanakot stb. Csak másodsorban faragtak mást is, főleg a fiatalabbak szerelmi ajándékokat: mángorlót, guzsalytalpat, mosósulykot, stb. Mindezek tehát használati tárgyak voltak.
Később a pásztorok elkezdtek dísztárgyakat készíteni eladásra. Ezzel a tárgyak elveszették eredeti funkciójukat, egyedüli feladatuk a díszítés, a dekoráció lett.
A kiállított tárgyakon a különféle díszítési technikák mindegyikét felfedezheti a szemlélő: a karcolást, domború faragást, a szaru- illetve fémberakásos technikát és a spanyolozást (a kikarcolt mintába forró, színezett spanyolviaszt tömnek) is. A geometrikus-, növényi- és virágornamentika, valamint a figurális ábrázolások egyaránt kedveltek voltak a faragásokon.
Az első hivatásosan dolgozó faragópásztorok egyikét - id. Kapoli Antalt - mindenképpen meg kell itt említenünk, aki somogyi juhászcsaládból származott, s ő maga is ötven éven át juhász volt. Művészete megőrizte és továbbfejlesztette a somogyi pásztorfaragás hagyományait, kialakította egyéni stílusát, melyhez ragaszkodott. Sokan az ő általa kialakított stílust tartották követendő példának, s faragók nemzedékeinek tanítója volt.
A tárlat nem csak a technikákról igyekszik átfogó képet mutatni, hanem munkáikon keresztül a neves fafaragókról is, mint például Tóth Mihály, Sztelek Dénes, R.Tóth István, Rőth József, Kovács József, Varga László.


NÉPI KISMESTERSÉG


A népi kismesterség nagyon sokszínű ága a népi iparművészetnek, hiszen mindaz idetartozik, ami a többi négy szakágba (fazekasság, hímzés, szövés, faragás) nem. Többnyire olyan mesterségekről van szó, amelyek a parasztság speciális tárgyi igényeit szolgálták ki. A házilag nem előállítható tárgyak létrehozásához tanult mesteremberekre volt szükség.
A ruházkodást szolgáló iparágakhoz tartoznak: szűcsök, szűrszabók, kalaposok, paszományosok, kékfestők, csizmadiák, papucsosok, gyöngy- és szószőr ékszerkészítők.
A fémet kovácsok, késesek, csengő és kolompkészítő mesterek, a bőrt, a lószerszámkészítők, a bőrművesek és a kulacsosok használják fel.
Ebbe a nagy csoportba tartoznak még a természetben megtalálható különféle szálas anyagokat - vessző, csuhé, gyékény, szalma - felhasználó alkotók is.
A népi kismesterségek közé tarozó további szakmák: fésűs és szaruműves, népi hangszerkészítő, mézesbábos, tojásdíszítő, népi gyermekjáték készítő, népi bútorműves és bútorfestő, nemezelő, népviseletes babakészítő.


HÍMZÉS


A népi iparművészet egyik legismertebb és legelterjedtebb ága, a hímzés. A népi hímzés új formában, új felhasználásokban jelenik meg mai életünkben. Végleg kilépve a paraszti közösség határai közül, társadalmunk valamennyi rétegének szükségletévé, otthonának, környezetének díszévé vált. Így lett a régi ruhadarabok díszéből városi, falusi otthonok díszes függönye, falvédője, terítője, díszpárnája, stb.
Az egyéni elképzeléseknek a hímzés nagyobb teret enged, részben a kompozíciós elrendezésben, kisebb mértékben pedig a motívumok létrehozásában. Ezzel a lehetőséggel éltek is a tervezők, az ún. íróasszonyok minden hímzőközpontban. A magyarlakta területen több kisebb-nagyobb hímzőközpont jött létre. Közülük is kitűnik a híres, nagy múltú Mezőkövesd és Kalocsa.
A hímzés nyomon követhetően nagy utat tett meg a fehér hímzéstől addig a tarkaságig, ami a múlt század második felétől már jellemző.
A tárlat a magyar hímzéshagyományok sokszínűségét mutatja be a látogatók számára.
A hímzéseket bemutató kiállítás 2011-ben jelentősen megújult.


ZANA-GYŰJTEMÉNY


1996-ban egy archaikus kalotaszegi tárgyakat tartalmazó magángyűjteménnyel gyarapodott, gazdagodott intézményünk.
1986-ban bekövetkezett halála után jelentős kalotaszegi gyűjteményt hagyott Kecskemét városára Zana Dezső (1920-1986), a városhoz erősen kötődő pedagógus, művész, aki lelkes gyűjtője volt a népi hagyományoknak. Mindent elkövetett, hogy megismertesse és megszerettesse azokat, felkeltse irántuk az érdeklődést nemcsak tanítványaiban, hanem egész környezetében is.
1993-ban döntöttek úgy a város vezetői, hogy a Népi Iparművészeti Gyűjtemény kapja meg a több mint ezer tárgyat számláló hagyaték kezelésének jogát. A sok évtized alatt a helyszínen gyűjtött - szükségszerűen vegyes minőségű - tárgyak között található hímzés, szőttes, viselet, kerámia.
1996 óta mindig láthatóak intézményünkben a gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjai. A Zana-gyűjtemény megtekintésével a hagyományos kalotaszegi lakás- és öltözködéskultúra egy fontos, hiteles szegmensével ismerkedhetünk meg.





 

VIRTUÁLIS SÉTA
port_03

A gyűjtemény termeinek bejárása.

HÍMZÉS ADATBÁZIS
hímzés adatbázis

NYITVA  TARTÁS
port_01

ELÉRHETŐSÉG
port_02

6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.

Telefon, fax:
76/327-203
76/480-297
76/506-108

port_03

Fenntartónk:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A honlap létrejöttét lehetővé tette:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága.